XXI.
A’ VÉDELMEZTETETT MAGYAR NYELV.
VAGY-IS:
A’ Deákságnak mennyire-szűkséges vóltáról Kettős Beszéllgetés.
Nyomtattatott Bétsben, Hummel Dávidnál.
1790. 8-ad rétben. 5. árkus, és 2. lev.
Összefüggések
Batsányi jelen írása Báróczi Sándornak pontos címleírással említett művét ismerteti részletesen, sok idézettel. Báróczi A’ védelmeztetett magyar nyelvet egy pályatétel kapcsán készítette el. A HMNT. 1790. március 12-i számában (II. 279–281.) három kérdést tettek fel, azokat, melyeket Batsányi is idéz írása elején, s a pályadíjat 20 aranyban szabták meg (ezt Péczeli József még tízzel megtoldotta a március 12-i számban, 344.). A latin és a magyar nyelv viszonyát érintő kérdésre azonban érkezett egy latint védelmező, névtelenül beküldött pályamű is, Báróczi dialógusa ennek cáfolatára készült, s hamar meg is jelent (ugyancsak névtelenül), július 20-án és 23-án az újságok már hírül adták nyomdából való kiszabadulását. Ez az időpont azért különösen fontos, mert ekkor zajlottak az újonnan összehívott országgyűlésen a magyar nyelvet érintő viták, így a röpirat (s valójában az egész pályatétel) ehhez kívánt kapcsolódni (mindezt részletesen l. BJÖM. II. 507–512.; vö. még a Nagy-Méltóságú G. F. M. Úrhoz című Batsányi-levelet, I. 336–338.). Batsányi könyvismertetése a szöveg utalásai szerint („a múltt esztendőnek [1790] elején”, „tavaly nyáronn”, 360.) 1791-ben keletkezett, ekkor még mindig aktuális volt a téma, az országgyűlés elhúzódó vitái miatt (a lapszám azonban majd csak 1792 elején jelent meg).
Megjelenés
~; BJÖM. II. 204–210.
Szakirodalom
Marczali Henrik: Az 1790–91-diki országgyűlés, Bp., 1907.