Forrás keletkezése

Összefüggések
Földi 1789. november 17-i levelében küldi el a verset Kazinczynak: „Eggy Újságot is írok. Ezén Hólnap elein (Nyilas Hava 7-kén) Batsányitól eggy Levelet vettem. Szomorúan tudakozódik, mi az oka, hogy el-pártoltam tőlle, ’s tőllök? ki idegenített-el? miért nem írok ő neki? ’s miért nem kűldök valamit a’ Museumba? látja, hogy másokhoz állottam, ’s a’ Kassaiakról elfelejtkeztem ’sat. Én illendő ’s igaz menttséget tettem, Baráttságomat ’s szolgálatomat továbbra is ajánlottam, ’s egyszersmind Horátziusnak eggy fordított Énekét küldöttem ő nékiek; nem tudom, ha meg-nyeri e tettszéseket avagy nem. Le írom ide Tenéked is, hogy lássad: [itt következik a vers, majd utána egy megjegyzés a Vityilló szóhoz]” (KazLev. I. 505–506.). Kazinczy és Batsányi egy időben (1789 decemberében) szerkesztette bele az Orpheusba (1. szám), illetve a Museumba (4. szám), ez utóbbi jelent meg valamivel később. A Kazinczynak elküldött levélbeli szöveggel – a helyesírási eltéréseket és a címadást nem számítva – egyezően jelent meg az Orpheusban, egy sajtóhibával az utolsó sorban (vezetvén áll vitetvén helyett), ezt utóbb Földi szóvá is tette (KazLev. II. 157.). Rádaynak tetszett a vers (KazLev. II. 56.). Batsányi közlése több helyütt különbözik az Orpheus-beli (s levélbeli változattól). Hogy Batsányi módosított a szövegen vagy Földi, még mielőtt elküldte Kazinczynak, az előbbi tűnik valószínűnek (vö. Földi 213.), de biztosat nem tudunk, mert a Batsányinak írott levél nem maradt fenn.

Forrás
Horatius: Ódák, 2. könyv, 10. óda. Ennek a költeménynek több korabeli fordítása is született, pl. Dugonics Andrástól, Orczy Lőrinctől, Szentjóbi Szabó Lászlótól, Verseghy Ferenctől és Virág Benedektől.

Megjelenés
Orpheus 17.; ~; Földi 144.