XVIII.
VÁRATLAN VENDÉG.
vigságos játék, három fel-vonásban.
Prof. Simay Kristóf által.
Összefüggések
Az ekkoriban Kassán működő volt piarista iskoladráma-szerző, Simai Kristóf 1772 előtt írott darabját a második számtól kezdve a negyedikig folytatásokban tették közzé a Museumban. Ráday Gedeon levele bizonyos mértékig megvilágíthatja a kiadásban közrejátszó megfontolásokat: „Ugyan Trattner Uram nagyon meg örűlt annak, hogy az mostani Negyedben Comediábol való specimenis fog adattatni, mert az által reményli, hogy nagyobb kelete lesz darabjainak. Meg vallom, hogy ezen opinioját nem tsak helyben hagyom, hanem tanátslanámis, hogy ezentul minden Negyedbe, ha tsak egy Actusis inseraltatnék. Comediabul vagy Tragediabul, ez által nem tsak a Trattner reménységét nyernék meg az Urak, hanem az mi Magyarjainkis fel serkentetnének Drámmák irására. Ezen okból igen jónak tar[ta]nám, ha még az mostani negyednek végénél inseraltatnék ez a’ Drámmák felöl való igéret.” (Ráday Kazinczynak, 1789. január 20., KazLev. I. 257.) A felvetésre való válaszról nem maradt adatunk, a korabeli levelezésekben mindössze még egyszer történik utalás a darabra: „Simai Uram szeretné, ha a’ Comoediájában a’ Simon zsidó Salamonná változna; de talám már bé-is van nyomtattva.” (Batsányi Rádaynak, 1789. március első fele, BLev. Molnár 84.) A vígjáték elsősorban Plautus Mostellaria című műve nyomán készült, kéziratos változata bővebb a megjelent szövegnél (vö. Czeczkó Antal: Simai „Váratlan vendég”-e és „Mesterséges ravaszság”-a, in EPhK. 1895., 392–400., 474–480.).
Szakirodalom
Demeter Júlia: Játékunkból víg oktatást vegyetek (A magyar nyelvű komédia a 18. század második felében), in ItK 1998., 337–356.