XIV.
YOUNG’ ELSŐ ÉJTSZAKÁJÁNAK KEZDETE.
Szorossan az Ánglus szerint.
Összefüggések
A kéziraton szerepel a keletkezés dátuma, 1788. október 11., ami az ugyancsak ebben a számban közölt Anakreón-fordításéval egyezik meg (MTAK. M. Irod. RUI 2r. 2/I., 13a.). Ugyanazzal együtt küldte el Rádaynak, 1788. október 15-én, némileg rövidebben, mint ami megjelent (KazLev. I. 229–230.), a következő kommentárral: „Ha folytatom é tovább Youngot? nem tudom. Tegnap neki hevűltem, és azt a’ mit itt belőlle közlök, mintegy három óra alatt fordítottam. Véghetetlen e’ közt és a’ Tiszt. Pétzeli Uramé között a’ külömbség. Annyival bátrabban mondom én ezt, mivel Pétzeli Uram a’ magáét frantziából fordította; én pedig az Ébertéből, segítségre vonván a’ mennyire vonhatom az Anglust is. Nem hiszem, hogy eggy éjtszakánál továbbra mengyek, annyival inkább, mivel a’ Messziáson dolgozom.” (KazLev. I. 226.; november 20-án Prónay Lászlónak is elküldi, hasonló kommentárral, I. 159.) A megjelenést követően Horváth Ádám közvetítette az első véleményeket Kazinczynak: „A’ Savanyu vizenn Füredenn már egy nehány napokat töltöttem és ott panasz képpen hallottam, hogy Péczeli Jungját a’ Múseumnak második darabjában meg rostáltátok” (1789. július 18., KazLev. I. 398.), majd Péczeli reakciójáról is beszámolt: „Péczeli panaszolkodott ellened azért, hogy a’ Jungjáról rosszul itéltél a’ Museumba” (1789. augusztus 8., KazLev. I. 411.). A Péczelivel szándékosan vetélkedő fordítás összefüggéseiről l. a bevezető tanulmányban írottakat (II. 18.).
Forrás
Edward Young: The Complaint or Night Tougths on Life, Death and Immortality (1744). A Kazinczy által használt német fordítást Johann Arnold Ebert (1723–1795) készítette (Klagen oder Nachtgedanken), ez 1751-től kezve több kiadást is megért.
Megjelenés
~; Abafi II. 224–227.