Mint hajlong a’ gyermek alatt a’ gyapjas oroszlán,
S mennyei zengzetinek vad tüze mint mosolyog!
S ő, a’ büszke, miként érezteti véle hatalmát,
És hogy egen földön ő egyedűl az erős.
Vélem is ezt érezteti most, szép Níke, miolta
Elfogva ajkaidon durva bilincsre vetett.