Ott Armída vevé tündérlakjába Rinaldot:
Itt a’ Károlyi lyányt Sztáray hozta belé.
Meg vala csalva Rinald: de te boldog férjfi, nem álnok
Lyányka’ tüzétől égsz, ’s hölgyed örökre tiéd.
Dőzsölj bájaiban ’s a’ tündérlaknak örülj itt.
Eggy vagyon hátra: siess! ’s törzsököd újra virúl.