Zúgj búsan, ’s hullassd e’ sírre virágidat, ákátz;
Dongjatok, o méhek, a’ fa’ virági körűl,
És te periploka nyúlj végig buja karral az ágak’
Szent szövedékei köztt, hol Philoméla keserg;
Mert nagy tettei után itt fekszik P á s z t h o r y . Nyugtot
Érdemel, a’ ki soha azt nem lele, nem kerese.