Der dichtende Knabe. A’ gyermek Poéta.
Flieh nicht den Amor, Ne fuss-el Ámor
Geliebte Schwester, Elől, kis Erzsi!
Flieh nicht den Amor, Mert ő, akármint
Er fängt dich doch! Futsz, meg-ragad.
Ich roch im Garten Én tegnap eggy szép
An einer Nelke, Szegfőt szakaszték;
In deren Schoosze
<A’ melly > ’s képzeld! – az álnok
Der kleine sasz. Abban feküdt.
Mit ihren Düften, Nem tudtam én azt!
Den süssen Düften ’S virágom’ édes
Die mich vergnügten Szagával eggyütt
Sog ich ihn ein. Fel-szívtam őt.
Wer kann mir helfen Ki szán-meg engem
Mir armen Knaben! Kis gyermeket <most> már!
In meinem Haupte Bódúltt fejemben
Ist er nun Herr. Most ő az Úr.
Und dieses Liedchen – ’S ím’ e’ kis ének –
Klein, wie er selber – Parányi – mint ő! –
Ja dieses Liedchen Ez a’ kis ének
Ist schon von ihm. Már tőlle van.
Superintend. Götz. Kazinczy.