Le vetkezett kedvesem
Már feredni készűl
Jer Músam malyd meg lesem
Mijjen ruha nélkűl
De látod é! nem mutatja
Ö e bokroknak kintsemet
Őrzi vékony patyolatja
Győnyőrűségemet
Mint a napnak tekinteti
Mikor a setét felhőkből ki vetkezik
Ki derűl s magát szebben kedvelteti
Ha tsak vékony kődők fedik.
Ugy az ő szépségei
Mellyeket a ruha fedett
Komor fedelei
Kőzzűl ki fényesedett
Es
*És
most tsak eggy világos
Kődből sugározik
Melyből sugára méltoságos
Fennyel játszodozik
Oszolj széjjel kis sejem kőd s tisztulj fel
Ne fogd el napomat kis fellegetske,
Bár téged drága pénzért tanult
Kézzel szővőtt is az Asiai leg szebb Menyetske.
*Utána a lap alján egy őrszó áll: A Német