HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XVIII. Zsoltár.
Versio correcta. 1
[a kéthasábos kézirat bal hasábjában a következő szerepel:]

Versio Káldiana.


1. Végig, Dávid Zsóltára.
2. Az egek az Isten ditsöségét beszéllik, az ö
kezei alkotmányát hirdeti az erösség.
3. A’ nap a’ napnak meg-beszélli az igét, és az éj
az éjnek meg-jelenti a’ tudományt.


4. Nints szóllások, sem beszédek, mellyeknek
szavok ne hallattassék.
5. Minden földre ki-ment az ö zengések: és a’
föld-kereksége határira az ö igéjek.
6. A’ napba helyheztette a’ sátorát és ö mint az
ágyas házából ki-jövö völegény:


7. Vigadott mint az oriás az út futására, az ö ki-
jövetele a’ legfelsőbb égböl:
És az ö elöjövése a’ másik végéig: és nints a’ ki
el-rejtse magát az ö melegségétöl.
8. Az Úr’ törvénye makula-nélkül-való, lelkeket
térítvén: az Úr bizonyság-tétele hív, böltseséget
adván a’ kiskedeknek.


9. Az Úr igazsági igyenessek; vigasztalván a’
sziveket: az Úr parantsolattya világos, meg-
világositván a’ szemeket.
10. Az Úr félelme szent, megmaradván örökkön
örökké: az Úr itéleti igazak, meg-igazúltak ön-
magokban.
11. Kivánatosbak az aranynál és sok drága
könél: és édesbek a’ szin-méznél, és a’ lépes-
méznél.
12. Mert a’ te szolgád meg-örizi azokat, azoknak
meg őrizésében sok a’ jutalom.
13. A’ vétkeket ki érti? az én titkon-valóimból
tisztits-meg engem.
14. És az idegenektől szabaditsd-meg a’ te
szolgádat.
Ha rajtam nem uralkodnak, akkor makula-
nélkül lészek: és nagy vétekböl tisztúlok-meg.
15. És kedvesek lésznek az én szám beszédi: és
a’ szívem elmélkedése te-előtted mindenkor.
Uram én segétöm, és megváltóm.




1. A’ Musikamesternek. Dávid’ Zsoltára.
2. Az Isten’ dicsősségét beszélik az egek:
’s kézalkotmánnyát a’ mennynek boltya hirdeti.
3. Az eggyik nap a’ másikának adgya át a’
dücsőítést;
az eggyik éj a’ következőnek hirdeti
magasztalását.*
Zsk8, 159b: az eggyik éj a’ következ<end>őnek hirdeti magasztalását.
4. Nem olly nyelv ez, nem olly beszéd,
mellyeknek hangjait nem hallani.
5. Kiterjed énekek valamennyi tartományokra;
szavok a’ földkereknek határaira,
6. hol nyugvó sátort állított a’ napnak.
Kilép ez vőlegény gyanánt ágyábúl;
’s vitéz örömmel kezdi átfutni ösvénnyét.*
Zsk8, 159b: vitéz örömmel <futtya> kezdi át futni ösvénnyét.
7. Az égnek határibúl tűnik ki,
’s körét megjárván, visszatér hozzájok.
Nincs rejtek, mellybe súgárai át ne hassanak.

8. Jehovának törvénnye tökélletes;
a’ lelket megnyugosztallya;
Jehovának oktatása sükeres, bölcsnek tévén az
eggyügyűt.*
Zsk8, 159b: Jehovának oktatása <igaz> sükeres, bölcsnek tévén az eggyügyűt.
9. Egyenesek az ő parancsolati; felvidámíttyák
a’ szívet:*
Zsk8, 159b: Egyenesek az ő parancsolati; <megvigasztally> felvidámíttyák a’ szíve<ke>t:
hagyománnya világos; felderíti a’ szemeket.*
Zsk8, 159b: hagyománnya <tiszta> világos; felderíti a’ szemeket.
10. Az Úrnak félelme tiszta ’s örökké fenn
marad:
valók tanításai egyetemben és igazak.
11. Kívánatosabbak a’ tisztúltt aranynak
sokaságánál:
a’ méznél, a’ lépes méznél édesebbek.
12. Szolgád is általok oktattatik;
tellyesítések sok jutalmat hoz.

13. Ki láttya át a’ botlásokot?
Tisztogass ki engemet a’ titkosokbúl.
14. Bocsásd meg szolgádnak az önkényűeket is,
ne tán hogy rajtam elhatalmasodgyanak.*
Zsk8, 159b: ne tán hogy rajtam <uralkodgyanak> elhatalmasodgyanak.
Gáncstalan leszek így, a’ sok törvényszegéstűl
megtisztúlván.*
Zsk8, 159b: Gáncstalan leszek <azután> így, a’ sok törvényszegéstűl megtisztúlván.
15. Óh! vajha tessenek neked beszédim!
Bár felhathasson hozzád szívem’ indúlattya,*
Zsk8, 159b: Bár felhathasson hozzád szívemnek indúlattya
oh! Istenem! Kőszálam! Üdvözítőm!*
Zsk8, 159b: én Istenem, Kőszálam, Üdvözítőm!