HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ 18dik Zsoltár:
Coeli enarrant gloriam Dei,
a’ Kútfőnek szorosb értelme szerint
Zsidó parallelizmusokban.
Nagyon hihető, hogy e’ Zsoltár két külömbféle műdarabbúl van öszvetéve, mellyeknek eggyike a’ Teremtőnek felségét a’ csillagos égnek tekíntetébűl következteti és magosztallya, a’ másika pedig az isteni törvénynek szentségét és jóságát dücsőíti. A’ csillagos ég tudni illik felettünk, bennünk pedig az erkölcsi törvény, két legfelségesebb és álmélkodásra legméltóbb munkája az Istennek, mellyek ezen öszvetett Zsoltárokban érdemek szerint szépen és felségesen rajzoltatnak.

I.
1. A’ Musikamesternek Dávid’ Zsoltára.
2. Az Isten’ dücsősségét az egek beszéllik;
kézalkotmánnyait a’ mennynek boltya hirdeti.
3. A’ nap a’ napnak adgya át dicséretét;
Az éj az éjnek mondgya el magasztalását.*
Zsk2, 253a: Az éj az éjnek mondgya el <tudósítását.> (magasztalását)
4. Nem olly nyelv ez, nem olly beszéd,
mellyeknek hangjait nem hallani.
5. Kiterjed énekek valamennyi tartományra;*
Zsk2, 253a: Kiterjed <szózattyok> énekek valamennyi tartományra;
szavok a’ földkerék’ határaira,*
Zsk2, 253a: <Beszédgyek> szavok a’ földkerék’ határaira,
hol nyugvó sátort állított a’ napnak.*
Zsk2, 253a: hol nyugvó <vagy háló> sátort állított a’ napnak.
6. Kilép ez vőlegény gyanánt ágyábúl;
vitéz örömmel futtya át ösvénnyét.
7. Az ég’ határibúl tűnik ki,
’s körét megjárván, visszatér hozzájok.
Nincs rejtek, mellybe fénnye át ne hasson.

II.
8. Az Úr’ törvénnye ép és elmederítő;*
Zsk7, 302a: Az Úr’ törvénnye ép és <ész>elmederítő;
Zsk2, 253a: Az Úr’ törvénnye ép és <szív>észderítő;
bizonymondása hű; a’ kisded bölcs lessz általa.*
Zsk7, 302a: <bizonnya> bizonymondása hű; a’ kisded bölcs lessz általa.
Zsk2, 253a: <bizonnya bizonymondása hű; az eggyügyű is bölcs lessz általa.> / bizonnya hű; a’ kisded bölcs lessz általa.

9. Helyes szabása, és szűörvendeztető;*
Zsk7, 302a és Zsk2, 253a: Helyes szabása, és szívörvendeztető;
parancsolattya tiszta, ’s szemvilágosító.
10. Gúnyolhatatlan oktatása és örök;
valók beszédi mind, és igazak.*
Zsk7, 302a: valók <mondási> beszédi mind, és igazak.
11. Kívánatosbak sok aranynál, drága kőnél;
a’ méznél, lépes méznél édesebbek.*
Zsk7, 302a: a’ méznél, <a’> lépes méznél édesebbek.
Zsk2, 253a: a’ méznél, a’ <mézlépnél> lépméznél édesebbek.
12. Szolgád is általok oktattatik;
tellyesítések sok jutalmat hoz.*
Zsk2, 253a: tellyesítések <nagy> sok jutalmat hoz.
13. De ám! ki láttya át botlásait?
A’ titkosokbúl tisztogass ki engem’.
14. A’ tudvatetteket bocsásd meg hű szolgádnak,
ne tán hogy rajtam urakodgyanak.
Így gáncstalan ’s a’ súlyos bűntűl mentt leszek.
15. Oh! vajha tessenek Neked beszédim!
Bár hozzád felhathasson szívem’ indúlattya,
oh! Istenem! Kőszálam! Üdvözítőm!