Versio correcta. 1 [a kéthasábos kézirat bal hasábjában a következő szerepel:]
Versio Káldiana.
1. Bóldog ember, a' ki az istenteleneknek
tanátsán nem járt, és a' bünösök útán nem
állott, és a' dögletesség székiben nem ült:
2. Hanem az Úr törvényében az ö akarattya,
és az ö törvényében elmélkedik éjjel, és
nappal.
3. És lészen mint a' fa, melly a' vizek folyása
mellett plántáltatott, melly megadgya
gyümöltsét az ö idejében: És a' levele el-nem
húll: és mind, a' miket tselekeszik, meg-
szerentséssittetnek.
4. Nem igy az istentelenek, nem igy: hanem
mint a' por, mellyet el-hány a' szél a' föld
szinéről.
5. Az-okáért meg nem álhatnak az
istentelenek az itéletben: sem a' bünösök az
igazak gyüleközetében.
6. Mert isméri az Úr az igazak útát: és az
istentelenek úta el-vész.
1. Boldog ember az,
ki a’ gonoszok’ tanáccsánn nem jár,
a’ bűnösöknek úttyán meg nem állapodik,
’s a’ gúnyolóknak gyülekezetében nem üldögél,
2. Hanem az Úrnak törvénnyében gyönyörködik,
törvényérűl elmélkedik éjjel-nappal.
3. Hasonló lesz ő a’ vízjárások mellé ültetett fához,
melly annak üdejében gyümölcsöt hoz,
’s mellynek levele le nem húll; –
Mindennek, a’ mihez fog, szerencsés előmenetele lessz.
4. Nem így az istentelenek, nem így;
hanem mint a’ polyva, mellyet a’ szél elhány.
5. Azért a’ gonoszok ki sem állyák az ítéletet:
sem a’ bűnösök a’ jámboroknak bírógyűlését.
6. Mert a’ jóknak ösvénnye kedves az Úr előtt;
és a’ rosszaknak úttya elvesz.