ORPHEUS.
1790diknek Martiusára.

FOGLALAT.

1. Brassai Vad-Ember. (Froniusz) 203
2. A’ Koronához. (Révay) 218
3. A’ Hajnal. (Horváth) 225
4. A’ Panasz. (Szabó László) 237
5. Dienes. (Ráday) 242
6. Bélikhez. (Döme) 262
7. A’ Habok. (Széphalmy) 269
8. Viszontagságok. (Hari Péter) 271
9. Sohajtás. (A. J.) 272
10. Ugyan azon Dal meg-hosszabbítva. (A. J.) 273
11. A’ Gyermek Poéta. (Kazinczy) 274
12. A’ Henye Bibliothecarius. (Széphalmy) 275
13. Anakreonnak XIdik Dala. (Kazinczy) 276
14. Anakreonnak XXIIdik Dala. (Kazinczy) 277
15. Dobszai Hegy-omlás. (Este) 278
16. Szemira és Szemin. (Kazinczy) 283
17. Anakreonnak IIIdik Dala. (Széphalmy) 293
18. Döméhez. (Kazinczy) 295
19. Bélakúti Fémius. (Kánonok Molnár János) 297
20. Erdélyi Kármenta. (Kánonok Molnár János) 303
21. Az el-hagyott Leány. (Fenyvesi) 308
22. Három Mese. Lessingből. (Aszalay János) 310

TÖRÖK DAL
MAGYAR ORTHOGRAPHIÁRA.

Ben szana sabanolale
Tsikmaden mejhaneden.
Istdim askön tserabone
Olmüsen deli diváne.
Baksu hakkön hitsmetine
Ne lyer dogar ane den. –
Rabbim, hathadan szaklaszen
Szení hem beni.

 MAGYARAZATJA. Én téged annyíra szerettelek, hogy el-nem tudtam jönni a’ kortsmából. Mihelyt a’ bort ittam, mindjárt meg-részegedtem. Igy kiáltottam-fel: hogy teremthetett az Isten illyen szépet, a’ millyet nem szűlhet Anya, – Isten mentsen meg a’ gonosztól tégedet és engemet.
 
 Ezt a’ dalt előttem a’ Kassán fogva levő Török Hafsz Ibrahim Effendi. (Auditor) éneklette: Úgy írtam-le Magyar Orthographiával, hogy ha ezt utánnam valaki folyvást el-olvassa, minden accentusa meg-eggyezzék a’ Törökével. Notája a’ dalnak valamennyire közelget ahhoz a’ módhoz, a’ mellyel, mi Kálvinisták, a’ Zsóltárokat szoktuk énekelni. – A’ sabanolale – a’ mejhaneden, – a’ hitsmetine, – a’ szaklaszen után, midőn hárman négyen éneklették a’ dalt, eggy ajavru-t vetettek, hasonlóképpen énekelve: de mit tészen ez az ajavru azt vagy ők nem tudák meg-magyarázni, vagy én nem értettem-meg. – – Sabanolale tészen: Szerettelek; – Mejhaneden kortsma; – tserabone, bor; – Hakkön és Rabbim Isten; – Szenihem beni, tégedet és engemet. – – Ádem ember; Káre Asszony; Küssz lyány.
 Albumomba pedig ezt írá; mert az Auditor írni-is tud; a’ több Tisztek nem: Nye hostye dil cháne sza fáler ejlejen gyelszin. Szurúrikem ferachbulúb fezále ejlejen gyelszin. Buluna nanü ni metzle odzságe szünmeszem birdem, Jürégi záchmetyi andzság davaler ejlejen gyelszin. – – Ebbe a’ szép házba ne jöjjön más hanem tsak a’ kit szeretsz. A’ kik vígadnak és danolnak tsak azok jöjjenek. Mindennap légyen konyhádon mind kenyér, mind egyéb eledel. Ha szomorú vagy, ollyanok jőjjenek látogatásodra, a’ kik fel-vídíthatnak. – – Regmetzen, Szűz 20dikán 1790.
SZÉPHALMY.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó