VIII.
COCU, HAHNREY.
A’ mi Frantzúl Cocu, Hahnrey a’ Németnél,
Annak neve nintsen a’ Magyar Nemzetnél,
Régi Asszonyinknak tiszta erkőltséhez
Nem fért illy szót tenni Uroknak nevéhez.
De ma az illyen szó szokássá kezd válni;
Szükség azért annak nevet is találni.
Szarvat-viselőnek mondani nem lehet,
Mert nem szarv, a’ mivel senki sem öklelhet.
Mondjuk hát Vaksinak; – mert ez azt sem látja,
A’ mire más-minden szemét száját tátja.

GRÓF TELEKY JÓZSEF.
Copyright © 2012-2024 HUN–REN–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport
Copyright © 2012-2024 Debreceni Egyetemi Kiadó