Az Ángliai Királynak eggyik hatalma az, hogy az Országban minden hívatalt, ’s Méltóságokat maga osztogat; ’s eggyedűl maga nemesít. – Ez a’ hatalom nálunk is magáé a’ Királyé, mert a’ Werbőtzi Törvénykönyve I. Részének 3. tzikkelyében a’ 6. §ban az vagyon meg-írva, hogy: az Ország mind a’ Nemesitésnek, mind az ollyatén Joszág-ajándékozásnak hatalmát, a’ melly által a’ Nemesek a’ Nem-nemesektől meg-külömböztetnek és el-választatnak, a’ Szent Koronára ’s következésképpen az uralkodó Fejedelemnek által adta. – Mindazáltal vagynak némelly hívatalok, a’ mellyeket az Ország ezen által adatott hatalomból ki-fogott. Illyen először a’ NÁDOR-ISPÁNI Méltóság; Lásd az 1439. 2. hogy ő az Ország részéről a’ Királynak, a’ Kiraly részéről pedig az Ország Rendjeinek igasságot szolgálhasson és szolgáljon, és 1608dikbeli 3. azt.^* hogy a’ Király a’ R. Catholikusok közzűl két személyt és az Evangelékusok¹ közzűl ugyan annyit tégyen a’ meg-választás végett az Ország Rendjeinek elibe. – Illyen másodszor a’ KÉT KORONAŐRZŐK Tisztsége, kik az 1625dikbeli 25. és 1715beli 38dik Törvényhez képest a’ Királyok által az öszve-gyűltt Ország Rendjeinek a’ meg-választásra meg-neveztetnek, a’ Rendek által pedig meg-választatnak. – Illyenek háromszor az 1723beli 56. Törvény szerint a’ VÁRMEGYEBELI hívatalok, mellyre az alkalmatosoknak ítéltt személyeket a’ Fő-Ispány nevezi-meg, a’ Vármegyebeli Rendek pedig meg-választják.

Harmadik Eduard Király uralkodása ólta az Angliai Parlamentum törvényt szabó hatalommal bír; – ezt hajdan maga bírta a’ Magyar Nemzet (lásd a’ Werbötzi Törvény könyvét a’ IIdik. Szak. 3dik. Tit. 1. §.) de idővel (ugyan ott a’ 2dik 3dik 4dik és 5dik §.) azt a’ Szent Koronára, következésképpen a’ törvényesen uralkodó Királyra által vitte; úgy mindazáltal, hogy ez önnön-magától és szabad kényjére semmi olly rendeléseket ne tehessen, a’ melly az Isteni és Természeti törvényel, vagy a’ Magyar Nemzetnek régi szabadságaival is ellenkezne: hanem a’ Népet gyűjtse egybe ’s tudakozza-meg ha nékiek ez ’s ez tetszik e’ vagy nem? ’s ha ezt felelik: Igen! az annakutánna Törvény légyen. Szokott pedig gyakorta a’ Nép is eggyet ’s mást, a’ mit a’ köz jóra szolgálónak vél, egyenlő akarattal végezni, ’s azt írásba tévén bé-nyújtja, a’ Fejedelemnek ’s azt kívánja, hogy az Törvénnyé tétettessék. Mellyek hogyha azokat a’ Fejedelem maga-is javallja kötelező törvényi erőt nyernek. Az Ország Rendjeinek a’ törvény tételre szükséges-képpen meg-kívántatott eggyet értéseket ’s meg-nyugvásokat bizonyílják^* a’ most mondottan kivűl fejedelmeinknek minden törvényé váltt végezések. Nevezetesen Szent Istvánnak IIdik Könyv. 23. és 27. Részét. – Szent László I. Könyv. I. §. II. Könyv. I. Rész – Kálmán I. K. I. R. – IIdik Andr. és Lájos Királyok Rendeléseiknek I. Mária által lett Megerősítése. – Zsigmondnak IIIdik Törvény könyve elejének 3dik §. – IIdik Ulászló Diplomájának 18dik §. – I. Ferd. Esküvése 1527ben. – Maxim. V. Decr. 1572. 2. és Bé-fejezésének 1. és 2. §. 11. Mátyás Diplom. 1. 2. 3. 4. §. – 1622. 2. – 1635. 18 – 1638. 1. 1659. 1. – 1687. 1. – 1715. 2. 3. 1723. 6. – 1741. 2. 8. – és IIdik József Római Tsászárnak midőn 1780ban az uralkodásra lépett vólna minden Vármegyékhez meg-kűldött Bíztató-levele úgy szintén mint halála előtt kevéssel hasonlóképpen minden Vármegyéhez botsátott Igérete.

Az Angliai Parlamentum áll a’ Királyból az Ország Nagyjaiból ’s az egész Nemzet követtjeiből; ’s három részre osztatik (a’ Királyra – a’ Felső házra – és az Alsó-házra. – A’ Felső-házba az Ersekek és Püspökök, az Ország Bárói és Nagyjai; – az alsóba pedig a’ Tartományok ’s Városok ’s Universitások követtjei gyűlnek. – – Ugyan ezt lehet mondani a’ Magyar Országi Ország-Gyűlésekről is; hol a’ Király vagy személy szerint vagy a’ maga követtje által jelen-meg; hanem ha a’ Diaetát a’ Nádor Ispán vagy a’ Törvény értelme szerint bizonyos esetekben az Ország Bírája gyűjtötte vólna öszve. A’ felsőbb Táblához a’ Prímás, a’ Palatínus, a’ Kalocsai Ersek, a’ Püspökök, az Ország Bárói, és a’ Mágnások; – az alsóbb Táblához pedig a’ Káptalanok, Királyi Varosok Követtjei ’s meg-nem jelentt Mágnások képviselői gyűlnek a’ Királyi Tábla Bíráival, ’s ezen Tábla mellett a’ Personalis foglal elől-ülést. Lásd erről IIdik Ulászló 1. Decr. 108. art. 1. 3. §. – 1495. 25. – 1608. 1. – ’s az 1687beli Koronázás után szabott 9. és 10. törvényt. – 1625. 65. §. 3. – – De a Diaeta az Angliai Parlamentumtól tetszetősen külömbözik abban, hogy a’ Magyar Országi Paraszt-Népnek az Ország Gyűlésén Követtjei nintsenek, és ez az Ország Rendjei közzé nem-is számláltatik, holott az Anglia Palamentumban^* a’ népesebb Mező-Városok is meg-jelennek képviselőjök által.

Az Angliai Parlamentumot, akár továbbra halasztatott légyen az, akár rendessen el-végeztetett, a’ Király minden három esztendő múlva tartozik egybe-gyűjteni. – A’ Magyaroknál a’ Gyűlések Geyza Fejedelem idejéig annyiszor tartattattak, a’ mennyiszer a’ szükség kívánta (Lásd Werb. 1. R. 3. tzikk. 2. és 3. §. – de minekutánna a’ Magyarok Geyzának fijái Szent Istvánt önként Királynak választották ’s koronázták, a’ Gyűlések ritkábban tartattattak, elejéntén (1471beli I. art.) minden esztendőben; – azután (1563. 3. és 4. §.) vagy minden esztendőben, vagy minden másodiknak vége felé; – utoljára pedig (1498. 1. 2. §.). – 1622. 2. – 1635. 94. – 1647. 154. – 1655. 49. – 1659. 1. ’s nevezetesen 1715. 14ben az rendeltetett, hogy mivel az Ország Gyűlése az Orszag sérelmeinek alkalmatos eszköze, ennekutánna minden három esztendő múlva, vagy azt kívánván az Ország java vagy veszedelme hamarább is, tartattasson.

Háborút indítani, ’s abba’ hagyni; szövettséget kötni, Követeket kűldeni minden ki fogás nélkűl és így tökélletes hatalmában áll az Angliai Királynak. – Magyar Országban ellenben az 1492beli 10dik, az 1546beli 4dik, az 1618beli 1dik, az 1630beli 36dik, az 1635beli 27dik, az 1641beli 11dik, az 1647beli 74dik, az 1649beli 7dik, az 1655beli 50dik, az 1681beli 4dik, az 1715beli 41dik, az és 1741beli 11dik Törvény azt kívánja, hogy a’ mellyek a’ köz békességet és Magyar Ország javát illetik, azokat a’ Király a’ Magyar Tanátsal közölje és végezze, és úgy osztán az Ország egyéb Rendeinek-is jelentse. – Ezen Királyi hatalom tzikkelyében tehát sokat külömbözik az Angliai a’ Magyartól. Ennek oka az lehet, hogy az Angliai Királynak bizonyos és meg-határozott summájú jövedelme nintsen, úgymint a’ kinek minden jövedelme egyedűl az Angliai Statusok jó-akaratjoktól függ; Nyilvánságos veszedelme nélkűl tehát a’ Király a’ Rendek akaratja ellen sem el-nem kezdheti, sem nem folytathatja, sem félbe nem szakaszthatja a’ háborút. A’ Magyar Királynak ellenben bizonyos, meg-határozott számú, és olly bőv jövedelme lévén hogy a’ Statusok segedelmekre nem mindég szorúl, szükség vala olly módról gondoskodni, a’ melly őtet az Országnak veszedelembe való ejtésétől tartóztassa. – Egyéberánt a’ háborúi segedelemnek a’ mi Törvényeinkben is vagyon nyoma. Az 1471. esztendőbeli 11. törvény az kívanja, hogy a’ Királyok valamelly ok miatt közönségesen az Ország Lakosain azoknak akaratjok ellen, az eggy kamara nyereségén² kívűl semmi Dicát vagy taxát ne vonjanak. Igy történt osztán, (lásd az 1608beli 14, – 1609beli 162. – 1618. 36. – 1622. 32. – 1625. 8. – 1647. 25.) hogy háborúi segedelmet a’ Fejedelem az ország Gyűlésén kért és kapott is, de azt az Országra reá nem vetette. Melly annál igasságosabb a’ Werb. 4. Törv. könyve 1. Rész 9dik. tzikk. 5. §. és Andr. II. 7. szerint is, minthogy a’ Magyar Nemes a’ Hazának védelmén kívűl semminémű szolgálatra nem köteles. – Ez a’ Haza védelme pedig nékiek a’ törvényes esetekben, nevezetesen azokban, a’ mellyeket az 1714beli 8, 1723dikbeli 6. és 1741beli 63. törvény említ, annál könnyebben tellyesíthető, mivel a’ koronai Jószágokon kivűl³ az Ország egyéb segítségről is gondoskodott, – (lásd 1222. 3. 1. és 2. – 1514. 54. – 1546. 22. – 1608. 10. – 1655. 15. – 1681. 13. és 1715. 35. – 1723. 13.) és az örökös adó állítatott-fel, melly mind az Országnak mind a’ Lakosainak elégséges bátorságot adhat; kívalt hogy ha az Ország Rendjei, egészen el-változván, már ma a’ hadakozás módja, az újjabb Fel-ülésnek valamelly jobb módja felől gondoskodnának vegeznének; a’ millyen vólna p: o: az, hogy ha a’ Nemesség mint a’ Helvetusok szoktak, esztendőnként eggy-nehány hetet fegyver forgatásban tőltene.

Anglia a’ pénz veretesnek minden hatalmát ki-fogás nélkűl a’ Királynak adta-által: Magyar Ország nem; itten ez eránt az 1439beli 10dik Articulusban Albertnek ezen szavai olvastatnak: hogy az arany és ezüst pénzek betsét és folyamatját a’ Praelatusoknak, Ország Baróinak ’s Nemeseinek tanátsok ’s eggyet értések nélkül fellyebb nem emeljük, mint most vagyon. Lásd 1492. 17. – 1523. 38, és 40, 1550. 48. – 1553. 46. – 1622. 77. – 1663. 48. 1723. 68. –

Az Angliai Lakosok szabadsága javaiknak bírtokokban, személyeiknek bátorságos létekben és a’ hellyhez nem köttetettségben áll. – A’ Magyar szabadság miben álljon meg-tetszik a’ Werbőtzi Törvény könyvének 1. Részének 9. tzikk. hol a’ Nemesség leg-nevezetesebb szabadságai ebben számláltatnak-elő: 1) Hogy az ő személyeiket, hanemha annak rendí szerint törvénybe idéztetnek, és ott meg-ítéltetnek, senkinek kívánságára vagy kérésére, sehol és senki által nem lehet meg-fogatni ’s meg-tartóztatni. 2) Hogy az Országbeli Nemesek egyedűl tsak a’ törvényesen meg-koronázott Fejedelem hatalma alatt vagynak; ’s őket még maga a’ Fejedelem is valakinek vádjára, törvényes úton kívűl, és úgy hogy mind a’ két Fél ki nem hallgattatott, sem személyében, sem birtokában nem bánthatja. 3) Hogy Jószágokkal ’s jövedelmeikkel önnön határokban szabad tetszések szerint élhetnek; ’s minden szolgálat tételtől, szedéstől vevéstől, adózástól, ’s vám és harmintzad fizetéstől mindenképpen menttek, ’s egyedűl tsak a’ Haza védelmére katonáskodni tartoznak. 4) Hogyha valamelly Király a’ Nemességnek azon szabadságait a’ mellyek a’ IIdik Jeruzsalemi András ditsőséges Fejedelmünk Végezéseiben foglaltatnak (és a’ mellynek meg-tartására minden Magyar Király minekelőtte meg-koronaztatnék, meg-szokott esküdni) meg-rontani akarná, akkor ezt bátran és attól való tartalék nélkűl, hogy ezen tselekedetek miatt hűségtöréssel fognak vádoltatni ellenzhetik. Melly Nemesi szabadságnak utólsó tzikkelyétől az Ország Rendjei az 1687-beli 4dik articulusban el-állottak, azt végezvén hogy az említett Ellenzés tzikkelye hagyattasson-ki, és az a’ Koronázáskori Esküvésből is maradjon el.

Az Angliai Királyok magokat esküvés által kötelezik-le az Ország Törvényeinek ’s Igazgatásának meg-tartására. Meg-kivántatik ez Magyar Országban is, a’ Koronáztatással eggyütt még azon idő ólta is a’ miólta az Ország az Austriai háznak örökösen által vagyon adva. Lásd I. Ferdinandnak esküvését 1527. úgy az 1572beli 2dik Törvényt, és 1608. §. 1–4. – 1622. 2. – 1638. 1. – 1659. 1. – 1687. 1. – 1715. 2. 3. és 1741. 2. –

Az Angliai Ministerek a’ Haza Törvényei ’s a’ Parlamentum bírósága alól nintsenek ki-véve. Úgy ez nálunk is, (lásd 1556. 37. és 1723. 51. és 83: ’s nevezetesen Kálmán 1. könyv. 9dik Rész.) ’s itt a’ Werbőtzi Törvény könyve 11d. részének 5. tzikkelye, ’s a’ 1550beli 76. törvény szerint, maga a’ Fejedelem is meg-vagyon kötve azon törvények által, a’ mellyeket a’ Nép kívánságára ki-adott.