Midőn Hercules^* az Istenek közzé vitetet fel, leg-elősször-is Juno^* Isten Asszonynál tette-meg a’ tiszteletet. Mind Juno mind a’ több Istenek tsudálkozva nézték ezt. Hát az ellenségedet tiszteled-é elébb-is? Kérdék ezek. Igen-is, felele Hercules. Tsak ellenem tett űldözései adtak nékem alkalmatosságot azokra a’ tselekedetekre, a’ mellyek nekem az Istenek közzé útat nyitottak.

 Az Olympus helybe^* hagyta feleletét az új Istennek, és Juno meg-engesztelődött.

Két jóltévő Tündér jelent-meg egykor egy Király-fi bőltsőjénél, a’ ki idővel eggyike lett a’ leg-nevezetesebb Uralkodónak.

 Én ezen Kisdednek így szólla az eggyike, olly Sas-szemeket adok, a’ mellyek a’ leg-kissebb szúnyogot-is ki-látják.

 A’ te ajándékod szép: így felel a’ másik Tündér. Ez a’ Király-fi okos előre-látó lessz. De a’ Sas nem tsak annyira éles látású, hogy a’ leg-kissebb legyetskéket-is észre veszi; más Nemes tulajdonság-is találtatik még ő benne, az tudniillik, hogy ezeket nem űldözi. Ezt vegye tőllem a’ Király-fi ajándékúl.

 Köszönöm édes Társam ezen okos tanátsodat, felele az első. Igaz dolog, hogy sok Királyok még nagyobbak lehettek vólna, ha éles látásokkal alatsony dolgokra nem szállottak vólna.

Eggy fetske eggy Juhra száll, hogy a’ gyapjából egynehány szálat fészeknek ki-tsíphessen. A’ Juh ide ’s tova ugrándozik belé. De hogy lehetsz kérlek erántam olly fösvény? kérdé a’ Fetske. A’ Juhásznak meg-engeded hogy a’ gyapjadtól egésszen meg-fosszon; én tőlem pedig eggy két szálatskát-is sajnálassz. Mi annak az oka?

 Az onnan van, felele a’ Juh, mert te nem tudsz olly jó móddal az én gyapjamhoz nyúlni, mint a’ Juhász.