Az el-múltt 1789. esztend. Februariusnak 13dikán meg-haláloza Pallásthy Márton Úr.^* Mit vesztett benne a’ Haza azok a’ Szerentsések tudják tsak, a’ kiket a’ Tudomány és Virtus kötele szorossabban kötött véle eggyüvé. Le-mondott a’ leg-fényesebb hivatali-méltóságokról, mellyekhez néki ifjú kora, nagy születése, természettől nyertt ’s tsak-nem példátlan szorgalmatosság által szerzett tulajdonságai útat készítettek, hogy el-vonattatás nélkűl tanúlhasson; ’s hasznos útakat teve Berlinbe, Göttingába, Londonba, Párisba, Nápolyba, Romába és Velentzébe; ’s Europának leg-nagyobb fejeivel szoross baráttságban vólt. Kerűlte a’ fényt, még pedig nem azért, hogy kerestessen; hanem azért, mert eléggé Philosophus vólt a’ Bóldogság’ valóságos bírásáért a’ szemfényt vesztő tűnésről le-mondani. – Bár tökélletessebb Biographiáját iktathatnám valamellyik darabomba.

 Júliusnak 28-dikán meg-hala B. Orczy Lőrintz Úr,^* Generalis Fő-Strázsa Mester és a’ Szent István Keresztes Rendjének Commendatora, ’s 1785dig Abaújvármegyének Fő-Ispányja. Nem tagadta-meg ettől a’ Szerentse semmi adományját. Születés; dúzs-gazdagság; a’ Fejedelem és Haza előtt való kedveltetés és forró szeretet; külsö méltóságok, még pedig nem a’ meg-aggott korban; a’ leg-józanabb gondolkozás; a’ Poézis; a’ leg-érdemesebb emberek baráttsága, – tisztelete; ’s nagyra jutott, nagyra nevekedő fiak’ és Unokák’ szemlélése – ki kíván ennyit? ezek vóltak azok, a’ mik ennek a’ Magyar Cincinnatusnak életét irígységre méltónak tették.^* – Verseiben Philosophiai nyúgodalom, buzgó Hazafiúság és nyájas szelídség lebeg. Ohajthatni hogy valaki Barátjai ’s Teremtései közzűl keljen-fel, ’s sírhalmára ditső sarampót^* emeljen.

 Novembernek 24dikén hala-meg Kis-Csoltói Ragályi Samuel Úr^* 22dik esztendejében, Consil.^* ’s Borsod Vármegyei Első Vice-Ispány^* Ragályi Jósef Urnak^* első szülött fia. Tanúlását Pesthen végezte Prof. Koppi Urnak^* baráttságos vezérlése alatt. Ánglus méljség, már-is nevezetes tudomány és a’ leg-fedhetetlenebb szív formálta characterét. Hazánk és bizonyosan Litteraturánk-is igen sokat veszte el-halásában.

 Földi János Úr^* Pesthen a’ Medicinában Doctori székre emeltetett, ’s lakását Szatthmár-Némethiben fogta.

 Szabó László Úr^* a’ Nagy-Váradi Normalis Oskolától eggy úgrással a’ Nagy Bányai Gymnasiumba Rhetoricának tanítására vitettetett.

 Gellei Jósef Úr,^* az iffjabbik Robinzonnak és Halló bóldog estvéjének Fordítója, a’ Jászberényi Gymnasiumnak Királyi Professorává tétettetett.

 Wályi András Úr^* a’ Miskóltzi

 Ivánkay Vitéz Imre Úr^* pedig az Egri szakaszában a’ Kassai Tudománybéli Megyének, Nationalis Oskolabeli Királyi Visitatoroknak tétettettek Fő-szolgabírói Characterben; ’s e’ szerint Ez Egerben, Amaz Miskóltzon vette lakását.

 Prof. Dugonits András Úr Etelkát újjobban nyomtattatja.^* Azok, a’ kik ezt úgy nézik, mint közönséges Románt, melly szerelmet tanítani, vagy tsak némelly munkára nem született elmét egynehány únalmas óráitól dajkai dallás formán meg-szabadítani akar, erről a’ munkáról igen kantsalúl ítélnek: De nem ez vólt az Író szándéka. Ő bennünket Atyáinknak régi idejekre akart vissza-vinni; azoknak szokásokat, életek módját, országlásokat ’s a’ t. tette elinkbe, adagiuminkat^* mentette-meg az el-veszéstől. Némellyek durvák és a’ mostani kényes füleket meg-sértik: de az Árpád’ idejéhez nem éppen illetlenek. Az, a’ ki ítélve olvas, az illyeneken nem akad-fel, hanem inkább szívére szorítja lélekben maga előtt lebegő magyar Dugonittsát.

 Eperjesi District. Tábla Consiliariusa Fejér Úr Barclajusnak Argenisával készen van.^*

 Prof. Révai Miklós Úr Amalthaea nevezet alatt készít eggy Periodicus írást.^*

 Horváth Ádam Úr nyári éjtszakáit az az Versekbe foglaltt Magyar Astronomiát, ’s aprólékos Verseinek második darabját készíti nyomtatás alá.^*

 Kassai Nationalis Oskolabeli Királyi Inspector Kazinczy Ferentz Úr Geszner Salamon írásainak fordítását ^* és a’ Klopstock Messziásának^*

Klopstock Messiás című 20 énekes eposza a kor egyik jelentős hatású műve volt, Kazinczy maga is hozzálátott fordításához. Kis Jánoshoz szóló, 1793. július 27-i levelében arról számol be, hogy tíz énekkel prózai változatban elkészült, az elsőt pedig már jambusban is kidolgozta (KazLev. II. 298.).^* Részletei megjelentek a MM.-ban (I. kötet, 148-158., 255-265.),^* de végül nem készült el teljesen, s nem jelent meg (vö. Váczy János: Kazinczy Ferencz fordításai, Akadémiai értesítő 1914., 10.).

tíz első énekeit, Hamletet,^**

Kazinczy Ferentz' Kül-földi Játszó-Színje. Első kötet. Hamlet, Kassa, 1790.^*

Wielandnak Diógeneset- ^*és a’ Rousseau Contrat Sociálját^* készíti. A’ Messzias elibe Berlíni Rézre-metsző Chodowiecki Dániel^* eggy Vignétet^* metsz, mellynek árra 14. arany.

 Darvas János Úr Alpáron Abaúj Vármegyében, (Helytartói Confil. Darvas Ferentz Úrnak fia) Schillernek Tolvajit fordítja.^*

 Miskóltzi Megyebeli Nationalís Oskolai Királyi Visitator Wályi András Úr Korabinszkinak Magyar Országot, Erdélyt és Croatiát illető Geographiai Lexiconját készíti.^*

 Jászberényi Prof. Gellei Jósef Úr Mendelssohn Mósesnek Phaedonját fordítja.^*

 Fehér György Úr,^* Pozsoni Nevendék Pap, Tassónak meg-szabadított Jéruzsalemét Olaszból fordítja.

 Kassai Prof. Szabó Dávid Úr Vaniernek Paraszti Majorságát adja újjobban sajtó alá.^*

 Kassai Cameralis Cancellista^* Batsányi János Úr Osziánt fordítja,^* ’s hihető hogy nem sokára ki-botsátja.

 Kassai Rajzolásbeli Prof. Simai Kristóf Úr Comoediákat ír, és azokat nem sokára sajtó alá-ereszti.^*

 Theol. Prof. Öry Filep Gábor Úr Zimmermannak a’ Nemzeti Büszkeségről írtt munkáját le-fordította.^* – Theologiára tartozó munkáit,^* a’ kiket azok illetnek, esmérhetik a’ Komáromi Gyüjtemény tudósításaiból.

 Juliának Levelei Ovidiushoz^* Erdélyben fordítattak Németből, de Kassán jönnek-ki. Ugyan itt vagyon eggy más munka illy nevezettel le-téve: a’ Napnak négy részei, Pardini szerint, Németből;^* a’ Budai Basa ^*és Bélának nevezetlen Notáriusa.^* Ha a’ Fordító meg-engedéndi, azt az, a’ kinek mostan kezénél vannak, közre botsátja.

 Prof. Szabó László Úr Nagy Bányán, versekben fordítottaGellertnek Pantlikáját.^* Talám belé fog mehetni eggyik darabjába Orpheusomnak. Horváth Ádám Úr meg-tóldotta azt eggy Dallal, a’ régiek’ Chórus formájára.^*

 A’ Komáromi Társak 20. arany jutalmat tettek-fel annak számára a’ ki 1791-dik esztendőre Hazai történeteinknek valamelly tzikkelyeből olly Tragoediát készít,^* hogy az németre fordítatván Német Theatrumon javallást nyerhet. Ez a’ nagy Patriotismus valósággal meg-érdemli, hogy minden a’ ki azt és a’ Tudományokat betsűli, maga részéről 10. forintokat esztendönként fordítson egyéb kőltsége mellől ezen Társaság Gyüjteményének hordatására, melly egyéb tekintetekben-is, ’s némelly fogyatkozás mellett-is – mert mellyik az az igyekezet, a’ mellyben, kívált elejéntén, az nem vólna? – valóságos javallást érdemel.

 A’ Hadi Tőrténetek Írói G… – K… és Z… Urak^* a’ Magyar fegyvernek ditsősségére eggy szép rajzolatot metszettek^* Sambach Bétsi Rajzoló után,^* Mark Qvirín által.^* Eggy Obeliskus körül, mellynek talp-kövére ez vagyon írva: A’. MAGYAR. LOVASSÁGNAK. M.D.CC.LXXXIX. áll a’ koronás Magyar Ország ’s Vitézeink’ Neveit tartja; a’ fegyverbe őltözött Márs,^* kardjával a’ Székely és más Seregeknek nevekre mutatván; és a’ történetet író Historiának Geniusa. Az Obeliskuson túl látszik a’ sugárokkal körül-vett Ditsősség Temploma, mellynek útjában Hercules a’ Hydrát tsapdossa.^* A’ levegőben az örvendező Hír szárnyall kezébe tartván a’ Halhatatlanság gyűrűvé váltt kígyóját és a’ harsány kürtöt. – Alantabb a’ Törökökkel tsatázó magyar Sereg látszik.¹

 A’ Museumnak már három darabja jött-ki 1788dikra.^* Kár, hogy olly késedelmesen követi eggyik darabja a’ másikát, mert az igen sok jó darabokat foglal magában, ’s kivált Erdélyben nagy kedvességgel olvastatik.^*