VIII.
EGGY GŐGÖS-LYÁNYKÁHOZ.
BLUMAUER UTÁN.
Összefüggések
Ráday Gedeon írja Kazinczynak, 1790. augusztus 21-én: „küldöm Csépány Istvány Uramnak három rendbéli versetskéjit, mellyek (ha itiletem meg nem tsal) valósággal érdemessek, hogy az Orpheusnak valamellyik darabjába bé mennyenek: kivált az első és utolsó ollyan jó fordittás, hogy senki azt fordittásnak nem vélné, hanem eredeti munkának tarthatná.” (KazLev. II. 98.) Mivel nem ismerjük az elküldésbeli sorrendet, a verseket nem tudjuk azonosítani, mindössze az állapítható meg, hogy Csépánnak a jelen darabon kívül még három másik verse jelent meg az Orpheusban (II. 2., VII., VIII., XIV.), Ráday az Abelard–Heloise heroidákat persze egynek is vehette.
Forrás
Blumauer: Stutzerlied (1782).
Csépán költeménye „gondolatról gondolatra haladó, de bővítésekkel ellaposított s az eredetit több mint még egyszer olyan hosszúra elnyújtó fordítás” (Császár 100.).