X.
VALLÁS-TŰREDELEM.
PERSIAI REGE.
1Szokásban vagyon még most is a’ Régiek’ reánk szállott Erzaehlungjait agg Regéknek nevezni; miért ne nevezhetnénk tehát így azokat is, a’ mellyeket most tsak az eggy Mese szóval jelentünk. – A’ Gellert Fabeln und Erzählungjait Gellert Meséinek és Regéinek nevezhetnénk bízvást; így el-kerűlhetnénk a’ kettős értelmet; noha még így sints szonk, melly a’ Fabulát az Aenigmatól meg-külömböztesse. – SZÉPHALMY.
Saadinak Bustan nevű könyvéből, Meissner után.
Összefüggések
Kazinczy Miklós egy fordításáról történik említés Kazinczy László 1790. november 23-i levelében (KazLev. II. 124.), de Váczy János szerint nem erről a műről van szó (KazLev. II. 564.). Nyilván azért nem, mert a levél már az 5. lapszám vételéről számol be, s ebbe a kontextusba nem illik a 4. számban megjelent fordításra tett közvetlen reflexió.
Forrás
A cím megadja, hogy a történet Szádi, Muszlih-ad-Din (1213 és 1219 között–1292) perzsa költő Busztán (Gyümölcsöskert) című költeményéből való. Ezt fordította le August Gottlieb Meissner (1753–1807) német író, akinek a fordítása alapján Kazinczy Miklós magyarítása született. A Meissner életműkiadások azonban nem tartalmazzák, sem a Skizzen 1–14. (Tübingen, 1780–1796), sem a Kuffner kiadásában megjelent Sämmtliche Werke 36 kötete. Nem tud róla közelebbit Meissner monográfusa sem (Rudolf Fürst: August Gottlieb Meissner, Eine Darstellung seines Lebens und seiner Schriften, mit Quellenuntersuchungen, Stuttgart, 1894., l. főleg a Lehr- und Sinngedichte. Sadi című részt, 255–258.). Feltehető, hogy a magyar fordítás alapjául szolgáló történet valamely korabeli folyóiratban lappang. (Itt mondok köszönetet Borbély Szilárdnak, aki bécsi kutatómunkája során komoly időt és energiát szánt a Meissner-szöveg felderítésére.)
Szakirodalom
A szakirodalomban a keleti költészet hazai recepciójának egyik első darabjaként emlékeznek meg róla, de forrását sehol nem adják meg (Császár 127.; Staud Géza: Az orientalizmus a magyar romantikában, Bp., 1931., 56.; Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, 1998., 239–240., 248.). Kazinczy műfajtörténeti jegyzetéhez vö. Szajbély Mihály: A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában in It 1999., 424–440.