XVII.
ANAKREONNAK IIIdik DALA:
SZABADON FORDÍTVA.
Fejér-Gyarmat, Szatthmárban, Jul. 16dik 1790.
Összefüggések
Ráday Gedeon 1790. február 1-jei levelében kéri Kazinczytól ennek (és a 9. dalnak) a fordítását, mondván, hogy az „Urnak az illyen naiv munkákba különös könnyűsége és tehettsége vagyon.” (KazLev. II. 22.) Kazinczy 1790. augusztus 3-án reagál Ráday kérésére: „Tellyesítettem parantoslatját Nagyságodnak; ha bár későn is, de tsak-ugyan tellyesítettem. Imé itt vagyon a’ Gleim szokása szerint, a’ ki Anacreonnak egynehány ódáit Cadentziátlan négy sorú strophákba tette által, az Ámor éjtszakai látogatása. Soká küszködtem, hogy az Anacreon mértékét meg-ratsam. El-akadtam mindenkor; utoljára im e’ lett belőle” (KazLev. II. 91.). Ráday tetszéssel fogadta (1790. augusztus 21., KazLev. II. 97.). A levélbeli szöveg megegyezik a lapban megjelent változattal.
Forrás
Anakreón: 3. dal.
Megjelenés
~; Abafi 85–86. (Az éjjeli vendég).