1.
Körömnél, a’ Hídason.
Örvendez a’ Sajó, zúgnak víg habjai,
Midőn szélére ér a’ nagy Malonyay.
Szép folyam, vidd által Zemplény’ határára,
Csókolgasd nyomait, ’s add neki tudtára,
Hogy a’ kies Megye repes örömében,
Lelkes Kormányzóját tartván kebelében.
2.
A’ Vármegye-háza’ kapuja felett.
Eszterházynak itt Malonyay leve társa; Hegyaljánk
’S a’ Tisza ’s a’ Beszkédi hegyek tapsolva fogadják
A’ nagy Kormányzót, ’s vígasság tölti el Ujhelyt.
3.
Az Ebédlőben.
Kitöltve látod itt kürtjét a’ Bővségnek,
Külső képét azon belső elsőségnek,
Melly által az szerzé fényes érdemeit,
A’ ki itten összegyűjté vendégeit.