HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Magyar Kurir
(1810, 1819–1821, 1830)
II. kötet, melléklet, 1810. július

ugrás a szövegforráshoz
A’ Nagyság és szépség diadalma.
Elfolya két ezer év, és még több; ’s végre megúnta
A’ nagy Mennykövező hitvese ’s húga dühét.
Homloka’-szűltje nem így. Fájt még, hogy az Idai Biró
Cyprisz előtt őtet megfutamodni hagyá.
Párizs bántott-meg, Párizs bosszúlja-meg estem’!
Így szóll, és harczra hívja-ki Nápoleont.
Jő ez; ’s mint mikoron Márs lép szekerébe, ’s hatalmas
Karral az ellenség nyúlt seregejre rohan:
Dönt, tapos, öl, pusztít valamerre ragadja negéde,
’S láng, füst, jaj, ’s riadás töltik el a’ nagy eget.
Cypria megdöbben; Nem küzde így a’ nagy Achilleusz,
Nem Dioméd, ugymond; így nem az álnok Ulyssz.
Több ez mint Sándor ’s Caesár ’s a’ Károlyok, és Az
Kit nekem hívemmé tett vala Gabrielám.1
IV. Henrich Franczia Király.
Új fortélyt kiván az idő: rettegje Minerva
’S e’ délczeg Hős a’ Spréai szép Amazont.
’S ah, a’ Spréai szép Amazon már kezdi csatáját!
’S ah, szalad a’ remegő Spréai szép Amazon!
’S a’ Diadalmas előtt Berlinnek tornyai rengnek,
Mint a’ vén Gotthárd reng vala lábai alatt.
Paeán! ió Paeán, nagy Férjfi! kiálta Cythére;
Jer, ’s légy már ezután Kedvesem énnekem is.
Pallasz néked erőt és bölcsességet adott: én
Példátlan fényed’ drága jutalmit adom.
Ime, Therézámnak szép sarjadzatja, Luíze,
Országom’ legfőbb disze, kebledbe repűl.
Én nevelém őtet, ’s tavaszomnak mennyei diszét
E’ gyönyörű orczákra ’s e’ kecses ajkra rakám.
Ujjaim illették szemeit, ’s bájolva lövellnek;
Önt ékes mellye Hyblai szaglatokat.
Nincs seregemben dísz mellyet nem birna Luíza,
Nincs dísz mellyet nem bírna Luíze velem.
Vedd ezt, ’s vége az örök harcznak. Trítónia győzött
Általatok: győzzön Cyprisz is általatok. –
Bal tüzeket lobbant a’ nagy Zeüsz; tapsol az ég, föld:
De Angyala’ távoztán Austria búnak ered.


Kazinczy Ferencz.

I. kötet, 15. szám, 1819. február 23.

ugrás a szövegforráshoz
GRÓF FESTETICS GYÖRGYHÖZ*
A cím mellett a lap jobb felső sarkában saját kézzel írott oldalszám: 399.
[nyomtatott szöveg:]

Nagy Ember, kit nekünk kedvező Istenek
Gyámolúl ’s ragyogó fényűl engedtenek;
Zrínyieknek társa gazdag örökökben,
De társa még inkább magas erkölcsökben;
Te, kit a’ Jók jónak ’s nemesnek ismernek,
László’ atyja, ’s ipa eggy Hohenzollernek!
Melly ész, melly józanság vive arra téged,
Hogy jótételekben leld gyönyörüséged?
’S midőn pillongásért epedeznek mások,
Téged nem szédítnek semmi csillámlások.
Büszke, de nem kevély, a’ csörgést megveted,
’S nyugalmas nagyságban foly-el szép életed.
Mint sok hős polgára a’ régibb Rómának,
Természetnek híve, híve hazájának,
Honn űlsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz,
Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt ’s tót szárítasz,
Nemesíted almád; ’s sajtólod szőlődet,
Ménes, gulyák, nyájak fedik-el meződet,
’S azért örülsz a’ nagy birtok’ nagy hasznának,
Hogy a’ sokból sokat adhass a’ hazának.

Földmívest neveltek legelébb gondjaid
És ifju katonát: most már oltáraid
Gyujtják tömjéneket a’ lant’ és az ének’
’S a’ Virág’ és a’ Kis’ nyelve’ Istenének.

Olympiánk nyilt-meg; im fut a’ délczeg nép,
’S három pártás Költőnk; ’s velek eggy ifju Szép,
Székedhez jutottak, ’s elveszik béredet. –
Tapsol a’ sokaság, ’s harsogja nevedet.

Javaltatni kedves: de bérre szolga vágy;
A’ Szabad megteszi a’ mit szent tiszte hágy;
’S bár nincs, ’s soha nem lesz tanúja tettének,
Áldozatokat hoz szeretett ügyének.
Neked, dicső férjfi, maga a’ tett a’ bér;
Érted te, az üres lárma ’s a’ hír mit ér,
’S bírván megnyugtató javalltát keblednek,
Bátor léptekkel lépsz útján érdemednek.
Tamás, a’ Nádasdi háznak fényes ága,
Védistenink közzé ez érzéssel hága;
Igy Bakacs, így Pázmány, Nagyjai Rómának,
Igy Bethlen, Fej’delme a’ rokon hazának;
Kik dicsőségekből néznek volt honjokra,
’S áldást eresztenek arra ’s új társokra. – 2
Mit tevének két Cardinálisaink a’ Nemzet’ előmeneteléért a’ tudományokban, közönségesebben tudatik mint az, hogy Nádasdi Tamás Palatinus Sárvárt eggy akkornevezetes Iskolát ’s typographiát állított, és hogy az Enyedi (akkor Fejérvári) CollégiumBethlen Gábornak köszöni lételét. Sárvártt*
A szó kis kezdőbetűje helyett az előző javítás mellé írva korrektúrajellel: T.
Typographiát*
A lap aljára kézzel írott megjegyzés.
Menj, nagy férjfi! ’s példád tanítson bennünket,
Magunknál még inkább szeretni ügyünket.


Széphalom, Január. 3-dikán, 1819. Kazinczy Ferencz.

Megjelent a’ Tud. Gy. 1819.
Marcz. l. 122. és a’ Kultsár
Haszn. Múlats.
legjobban Hébében 1822.*
A lap aljára kézzel írott megjegyzés.

II. kötet, 44. szám, 1819. november 30.

ugrás a szövegforráshoz
A’ SAJKA.
SONETT.
Csalárd örvények, vad sziklák között
Sajkám lebegve futja víg futását,
’S kaczagja a’ bosszús szél’ ’s hab’ duzzanását,
’S szirtjeit, mellyekbe olly sokszor ütközött.

Nőm ’s e’ kisded csoport az Üldözött’
Arczáról csókkal törlik izzadását;
’S lantom, szelíden zengve a’ szív’ habzását,
Az árboczon függ, myrtusaim között.

Köd, éj borítják útamat megint!
De rám amott eggy szép csillag tekint,
’S szent hittel tölti-bé a’ csüggedt szívet.

Elő! elő! bár mik rettentsenek!
Bajában nem hagyják az Istenek
A’ Szeretőt, a’ Művészt, és a’ Hívet.


Novemb. 11. d. 1819.

I. kötet, 5. szám, 1820. július 18.

ugrás a szövegforráshoz
SZENT-MIHÁLY.
(A’ később idők’ képében.)
A’ kit Athéne nekünk ’s a’ héthegyü Város irígyel,
A’ kinek ajkairól Nesztori Sváda szakadt,
Holdjait itt szántá, mint Xenophon, itt vere lantot,
Gyermekit itt nevelé szíve’ nagy érzetiben.
Puszta vala a’ vad sík, perzselt agyag: Eleonóra
Rá pillanta, ’s az ím Thesszali Tempe leve.
Térj árnyékiba, hív Idegen; szent helyre jutottál,
’S az most is büszkén hirdeti Géniuszit.



Szent Mihály, igen nagy helység Szabolcsban, két mértföldnyire Tokajtól, Gróf Desseöffy Józsefnek és Gróf Sztáray Eleonorának, a’ Mihály Szabolcsi Fő-Ispán és Gróf Eszterházy Eleonora’ leányának, ’s Eszterházy Ferencz nagy Cancelláriusunk’ unokájának, birtoka ’s nyári lakója. Tokajtól Debreczenig az Útas semmi erdőt nem lát. A’ hely’ lelkes asszonya egy temérdek kertet erdőséggé csinált, ’s itt kél ennek a’ nagy embernek, nagy hazafinak szépízlésű ’s a’ jószághoz illő háza. Fijai, a’ legszebb ’s leglelkesebb gyermekek, Aurél, Marcell, Emíl, ’s leánya, Virgínia, szüléjik’ szemei előtt, ’s általok is, neveltetnek. Nyelvek magyar; de tudnak tótúl, németűl, francziáúl; ’s a’ fiúk nagy előmenetelt tesznek a’ Görögben. Az idegen gyönyörködve fogja látni a’ szép helyet, ’s tisztelettel fog emlékezni, kik ékesítették, kik lakták azt a’ mi időnkben.


II. kötet, 22. és 24. szám, 1821. szeptember 14. és 21.

ugrás a szövegforráshoz
Körömnél a’ Hídasra.
[Kézy Mózes verse Kazinczy átdolgozásában]

Örvendez a Sajó, zúgnak víg habjai,
Midőn szélére ér a’ nagy Malonyai.
Szép folyó, vidd által Zemplény’ határára,
Csókolgassd nyomait, ’s add neki tudtára,
Hogy a’ kies Megye repes örömébe’
Lelkes Kormányzóját fogadván keblébe.

A’ Vármegye-háza’ kapuja felett.

Eszterházynak itt Malonyai leve társa, Hégyaljánk,
’S a’ Tisza ’s a’ Beszkédi hegyek tapsolva fogadják
A’ nagy Kormányzót, ’s vígasság tölti-el Újhelyt.

A második Ebédlő ajtaja felett.

Kitöltve látod itt kürtjét a’ Bővségnek,
Külső képét azon belső elsőségnek,
Melly által az szerzé fényes érdemeit,
A’ ki itten öszvegyűjté vendégeit.

A’ Zsidók’ Diadalmi kapuja felett.

Igy tiszteltetik az, a’ kit a’ Király akar megtiszteltetni.



[alatta egy kétes szerzőségű, latin nyelvű négysoros és egy kronosztichon]


I. kötet, 44. szám, 1825. június 7.
[…]
Megyénknek ezen innepén a’ Vármegye háza homlokfalát ’e versek is világosították:

ugrás a szövegforráshoz
Igazság, Eggyesség, Hűség, és szeretet
Boldogít Vármegyét és egész Nemzetet.
A’ Törvény’ férjfija ezt ígér Zemplénynek,
’S az idő megfelel az édes reménynek.



’s a’ mit a’ vers jövendőle, most nem reméljük, hanem várjuk, ’s annál teljesebb bizonyossággal, mivel Megyénk azon ritka szerencsében dicsekedhetik, hogy két Al-Ispánjaink példátlan szeretettel szeretik egymást, ’s kormányzónkat a’ legigazabb hűséggel tisztelik.

II. kötet, 15–16. szám, 1830. augusztus 22.

Folytatása Zemplén Vármegye Fő Ispánya Mélt. Gróf M a j l á t h Antal Úr
beiktatásának.

Az Ú j h e l y i polgári innep’ pompája felől nem szólanánk, ha a’ tűzi-játék’ elmés intézése ’s szokatlan nagysága nem érdemlené. A’ város’ napnyugoti felén emelkedő Sátor, Szár és Magos hegyek’ tetején meggyújtatának a’ magas boglyákba rakott tölgygallyak, ’s azok mértfőldekre terjedő síknak hirdették a’ nap’ örömét, ’s a’ Szárhegynek gyepes oldalán harmintz ölnyi hoszszaságú líneákban égett az M betű. Ugyan az lángola egy tsillag’ közepén az egyik templom óratáblája alatt is; a’ másik templom frontispiciumán egy kereszt ezen epigraphéval:
IN HOC SIGNO VINCES.
A’ Rovnya vizén álló hídat eggy diadali kapu ékesítette; mert a’ Fő-Ispány erre jöve bé Perbenyik nevű jószágából; a’ másik el vala hintve métsekkel a’ város’ útzáján. Nagyon szép ízléssel vala kivilágosítva a’ Hertzeg B r e c z e n h e i m’ háza is, minden felírások nélkűl. Általellenben a’ Vármegye-házával tizennyoltz magas fenyő szálak valának leásva, tele rakva métsekkel, ’s azokon e’ sorok olvastatának, háromlábnyi betűkben:

ugrás a szövegforráshoz
MAILÁTH GYÖRGY, AZ IKTATÓ – ANTAL, AZ IKTATOTT,
ZEMPLÉNYNEK ÖRÖMADÓJI.
’s ezek közt e’ sorok, áltlátszó írásban:

Tekintsetek alá magas egetekből
Ti, a’ M a i l á t h -háznak elhunyt tsillagai,
’S lássátok, mint kelnek régi nemetekből
Házatoknak ismét új ragyogványai:
GYÖRGY, a’ Honnak ’s Honthnak tündöklő nagy fénye,
ANTAL, te Zemplénynek öröme ’s reménye.

A’ huszonöt ölnyi hoszszaságú ’s nyoltz ölnyi szélességű nyári-ebédlőben, mellynek falai ’s mennyezete fenyő-ágakkal volt bekárpitozva, ez olvastatott: – (a’ Megye szól, melly a’ Fő-Ispánynak honja:)

Én szűltem őtet, én neveltem;
Kevélyen láttam nagy fejlését;
Itten tevé első lépését,
De áh! a’ nem-hív elhagyott.

Most jő ’s enyém! enyém, ’s örökre!
Erőben űl fel kormányomra.
Szent ég, tartsd meg boldogságomra
A’ jót, a’ hívet, a’ nagyot!*
A két verszak egymás mellé szedve.



Rekeszsze bé híreinket Prof. K é z y Úrnak két gyönyörű Versezete:*
Itt következnek Kézy Mózes hosszú latin nyelvű versei, melyek a 132. oldalon végződnek.