Szánlak títeket, szent fényei az égnek!
Szépek vagytok és tisztán ragyogtok,
Fényt lövelltek a’ csüggedt hajósra,
S még sem vesztek bért nagy Isteninktől;
Mert nem ismer kebletek szerelmet.
Ti tartózhatatlanúl vonattok
A’ Hóráktól végig a’ nagy égen.
Melly hosszú útat jártatok-meg immár,
A’ miolta kedvesem’ keblében
Títeket feledlek és az éjfélt!