Székemben el-szunnyadván
o! Doris! álmodtam
Hogy virágok közt járván
véled mulatoztam.
Lábam’ hegyén tsendesen
lépdeztem útánnad
most, igy szóllék szivemben
ortzáját meg-lophad
Éppen, mint Hozzád értem
ʼs készen volt ajakom
álmomból fel-serkentem,
ʼs el-tüne játékom.
O! Álom! nem lehettél
hoszszabb egy fertállyal
tudván, mit irigylettél
hogy nem lesz valóval.