HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ LUDHATTYÚ.
Cayster és nem … e’ szép víz’ neve.
Zavaros! büdös! de <semmi! benne Én lakom.>
Én nem vagyok l ú d többet, én H a t t y ú vagyok!
Mert úszni láb és szárny nekem is adattatott.
Pöffedj, begyem, ’s te <meredj> nyak, ha nem hajolsz,
Hattyúnyakat jól játszol; a’ ki lát csudál.
El, el, te Kolcsaggém, vizemnek széliről!
Te úszni nem tudsz, bár fejér tolladdal a’
Hadak’ Vezére kalpagának <fényt> szerez,
’S gyémánt<tal ékesíti,> Nem tudsz úszni te!
Én úszni jól tudok. Oh kegyetlen Istenek,
De mért adátok nékem e’ csúf gágogást!
Miért adátok nékem e’ csúf gágogást!!
Miért, miért e’ rút, ez ocsmány gágogást!!!


<nékem><ő lakást adott nekem!>*
Az áthúzott rész fölé írva, majd két részletben áthúzva, s a sor mellé írva: szép, mert én, mert Én lakom. E sor végi betoldásban a második ’mert én’ maga is utólagos betoldás a sor fölött.
szép, mert én, mert Én lakom.

meredj.*
A sorközi szó kihúzása után a sor végén betoldva.
’S, ha tégedet más nem csudál, csudállak én!*
E sor utólagos betoldás az előző sor végén, a margón, benne javítás: ’S <csudállak én>, ha


díszt*
A sorközi szó kihúzása után a sor végére írva.
boglárt rak rája.*
Az áth. rész fölött betoldva, utána a N n-ből ráírással jav.