Titkunkat sejti nénje, s rettegéssel
Lát engem a’ szép gyermekért epedni;
S az lopva néz rám, s elfojtott nyögéssel.
Mit fél? mit tart? Nem tisztelem tilalmát.
Az csak makacs kéj; tilt, hogy kínozhasson.
Én dúlhatnám-fel Bellym’ nyugodalmát?
Oh hagyj magunkra, jó Öreg, bennünket!
Ne bánts s jók lészünk: bánts,
*bánts<z>,
s meg lészesz csalva.
Szerelmünk fogja fékezni hevünket.