Mint egy nyíl fut-el itt part, fenyves, völgy, hegy előttünk,
’S illy hamar a’ gondok’ szirtfoka messze maradt.
Hajh, de hol a’ haza még, hol még Tokaj? hol vagyon a’ domb,
Melly a’ régen várt számkilököttnek örűl?
Told sebesen ladikunkat, o Inn! míg a’ szelek’ atyja,
’S Küprisz, ’s a’ szép nő’ bátyjai, révbe viszik.