Beköszöntő

Magyar emlékezethelyek

„A nemzet: lélek, szellemi alapelv. Ezt a lelket, ezt a szellemi princípiumot két dolog alkotja, mely azonban voltaképp egy. Az első a múltban gyökeredzik, a másik a jelenben. Az egyik: emlékek gazdag örökségének közös birtoklása, a másik: a jelenlegi megegyezés, vágy arra, hogy közösen éljünk, annak szándéka, hogy a továbbiakban is kamatoztassuk az osztatlanul kapott örökséget.” A nemzetnek ezt a meghatározását a francia Ernest Renan adta, 1882-ben. A közös múlt számontartása azonban nem a modern nemzetek kiváltsága. Ameddig csak vissza tudunk tekinteni az emberi kultúra történetében, azt találjuk, hogy a tartósan együtt élő közösségek gondosan őrizték múltjuk emlékét, mert tudták, hogy ez fennmaradásuk záloga.
Mindaddig, amíg az emberiség a múlt ismétlődésének hitte a jelent, jelen és a múlt összekötése – a múlt megőrzése – egyszerű volt. A 19. században felgyorsuló társadalmi modernizáció azonban megváltoztatta a múlthoz való viszonyt; a jelen már nem a múlt ismétlődésének, hanem a haladás, a fejlődés új állomásának tűnt, a múlt pedig a fejlődést akadályozó ballasztnak. A múlthoz való viszonyt ezért egyre jobban kikezdte a felejtés. folytatás

A honlap felépítéséről
Célunk nem egyszerűen információk átadása. A honlap – a rokon témájú külföldiektől eltérően – számos keresési, böngészési lehetőséget is kínál. Lehet keresni az emlékezés tárgyának kora szerint – itt a történelemnek azokat a darabjait lehet megtalálni, amelyekre az emlékezés irányul –, illetve az emlékezés korszakai szerint (1800–1867, 1867–1920, 1920–1945, 1945–1990, 1990-től napjainkig) – annak megfelelően, hogy a történelmi fordulók általában megváltoztatják egy-egy emlékezethely jelenését (Mohács például mást jelent Trianon előtt és után). Külön keresési lehetőséget kínálnak a jelentésképzés olyan mozgatói, mint a politikai instrumentalizáció (a politikai erők törekvése, hogy az emlékezethelyeket saját céljaik szolgálatába állítsák), illetve az emlékezethelyek jelenléte a nyilvánosságban – a rituális emlékezés alkalmaitól a tömegmédiumokig. Nyomon lehet követni az emlékezethelyek felbukkanását a folklórban/populáris kultúrában.
Természetesen lehet keresni hordozók szerint – ami az elsődleges hordozókat illeti, aszerint, milyen tárgyak, milyen személyek, vagy éppen milyen szövegek váltak emlékezethelyekké, s azt is ki lehet gyűjteni, hogy egy-egy médium – például a film vagy a rádió – mint másodlagos hordozó milyen szerepet játszott az emlékezethelyek működtetésében. folytatás

Impresszum

A honlapot szerkeszti:
S. Varga Pál, Debreczeni Attila
Fazakas Gergely Tamás, Száraz Orsolya, Takács Miklós
Támogató