HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
XII. Zsoltár.
Versio correcta. 1
Versio Káldiana.

1. Végig, Dávid Zsoltára. Uram mig felejtesz-el engem mind végig? mig forditod-el ortzádat tölem?
2. Meddig tartok tanátsot lelkemben, fájdalmat szívemben naponként?
3. Meddig magasztaltatik-fel fölöttem az ellenségem?
4. Tekints-meg, és halgass-meg engem én Uram Istenem.
5. Világosítsd-meg szemeimet, hogy valaha el ne aludgyam a’ halálban: hogy valamikor ne mondgya az ellenségem: Hatalmat vettem rajta.
6. A’ kik háborgatnak engem, örvendeznek, ha meg-mozdúlok: én pedig irgalmasságodban biztam. Örvendez a’ szivem a’ te szabaditásodban, éneklek az Úrnak, a’ ki jókat adott nékem: és dicséretet mondok a’ fölséges Úr nevének.

1. A’ Musikamesternek. Dávid’ Zsoltára.
Meddig felejtesz el engemet egészen Jehovah?
meddig rejted el orczádot előllem.*
Zsk8, 158b: meddig <fordítod> rejted el orczádot előllem?
2. Meddig forrallyam lelkemben szorgalmimot?
búbánatomot szívemben naponkint?*
Zsk8, 158b: <gyötörjem búval szívemet> búbánatomot szívemben naponkint?
3.Meddig hatalmaskodgyon rajtam ellenségem?*
Zsk8, 158b: Meddig hatalmaskodgyon <fele> rajtam ellenségem?
4. Tekints le Jehovah! ’s hallgass meg;
derítsd fel szemeimet, Istenem!
hogy a’ halálnak álma el ne nyomjon.
5. Ne tán azt mondgya ellenségem: erőt vettem rajta!
és hogy üldözöim ne örvendezzenek estemenn.
6. Én azonban irgalmadban bízok.
Előre örvendez segítségednek szívem.
Éneklek én még Jehovának
azért, hogy jót tett velem.