1. 22. Mért állasz távúl, Jehovah!
mért rejted el az inség’ üdejében színedet?
2. 23. A’ rossznak pajkossága öldökli az ügyteleneket;
* Zsk2, 260a: ’ rossznak pajkossága öldökli a’z <jókat> ügyteleneket;
a’ tőlle költött fortélyokkal ellepetnek.
3. 24. Mert a’ gonosz dicsértetik,
mikor szívének vággyai betellyesednek,
’s a’ rabló szerencséltetik.
4. 25. Kevélységében megveti ő Jehovát,
a’ bűnös! rá nem is figyelmez;
nincs Isten! ezt gondollya szüntelen.
5. 26. Mindenkor szerencsések úttyai;
őtőlle messze vannak büntető itéletid;
mind ellehelli ellenségeit.
6. 27. Meg nem mozdúlok én örökké, úgymond ő magában;
* Zsk2, 260a: Meg nem mozdúlok én örökké, úgymond ő magában; [Az örökké korrektúrajellel beszúrva.]
a’ szerencsétlenséget én nem ösmerem.
7. 28. Fortéllyal, csellel, hitszegéssel tellyes szája;
nyelvének allyán inség, fájdalom.
8. 29. Az orfalkáknak lesszugában kémkedik;
rejtekben öli meg az ártatlant;
* Zsk2, 260a: <titokban> rejtekben öli meg az ártatlant;
szeme a’ gyengéket nyomozza.
9. 30. Homályban les, mint a’ bokorban az oroszlyán;
* Zsk2, 260a: Homályban les, mint <rejtekében barlangjában> a’ bokorban az oroszlyán;
a’ nyomorgót lesi, hogy megkaphassa;
megkapja a’ nyomorgót, ’s hállójába vonnya.
10. 31. Ez öszvenyomatván vonaglik.
* Zsk7, 295b: Ez összenyomatván csavargattya magát.
Így esnek tőrbe által el a’ szerencsétlenek.
11. 32. Elfelejtette már az Isten, úgymond ő magában;
elfordította másfelé orczáját,
nehogy örökké lássa.
12. 33. Emelkedgy fel Úr Isten, nyújtsd ki kezedet,
* Zsk2, 260a: <33. (12.) Emelkedgy fel Úr Isten> / 33. (12.) Emelkedgy fel Úr Isten, nyújtsd <fel> ki kezedet,
az elnyomottat ne felejtsd el.
13. 34. Mért gúnyol téged’ Isten! a’ gonosz,
szívében mondván, hogy te számot nem kérsz?
14. 35. Látod te ezt: mert a’ bút ’s az inséget fontolod,
kezedbe jegyezvén fel azokot.
* Zsk2, 260a és 295b: kezedbe jegyzed azokot;
A’ sorsát rád hagyó szegénynek,
’s az árvának szabadítója vagy Te:
* Zsk2, 260a: ’s <az> árvának szabadítója vagy.
Zsk7, 295b: ’s árvának szabadítója vagy.
15. 36. törd öszve karját a’ bűnösnek, a’ gonosznak;
* Zsk2, 260a: Törd öszve karját <a’ gonosznak,> a’ bűnösnek, a’ gonosznak;
büntesd meg bűnét úgy, hogy fel ne találtasson.
* Zsk2, 260a: <hogy> büntesd meg bűnét úgy, hogy fel ne találtasson.
16. 37. Az Úr örökké fog és szüntelen országlani:
földgyérűl a’ hitetlen nemzetek elvesznek.
* Zsk2, 260a: földgyérűl a’ hitetlen <népek> nemzetek elvesznek.
17. 38. A’ nyomorgóknak vággyát meghallgattad Jehovah!
erőre hoztad szíveket, hozzájok hajtván füledet;
18. 39. hogy megitéld ügyét a’ lenyomottnak, az árvának;
és hogy erőszakot nem merjen űzni többé
* Zsk2, 260a és Zsk7, 295b: ’s hogy erőszakot nem merjen űzni többé
a’ földnek fajzattya az ember.
* Zsk2, 260a és Zsk7, 295b: a’ föld’ fia, az ember.