HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Aʼ Telet vígan kell tölteni.
Nézd, aʼ hegyeknek puszta girinczeinn
mint fénylik aʼ hó! Görnyed az ősz liget
aʼ súly alatt; ʼs aʼ röst folyónak
zajjai széleihez hegednek. partyaihoz
Old fel szobádnak gömbörödött egét, Enyhítsd
bőven tüzellvén; ʼs régi hegyallyait
gyakrabban öntess serlegëdbe.
Hadd Köz Atyánkra egyéb ügyünköt.
Az ő kezében hempelyeg aʼ világ!
Eggy csattanással szétveri fellegit
aʼ vésznek; és aʼ gyenge hárslomb
sok remegése utánn lenyugszik.
Víg lësszë vagy bús holnapi hajnalod? Bús lësszë vagy víg
azonn ne aggódgy. Vëdd nyereség gyanánt
aʼ sorsʼ kezébül aʼ mait; ʼs még
messze vagy életedʼ alkonyátúl,
szedd mëg naponkint, gyenge virágjait áldozz / hogyha kitelhetik
aʼ bölcs örömnek. Most simogassa le
nyájas barátod homlokodrúl
fellegit aʼ szomorú magánynak. hornyait
Most járj koronkint víg zenegéseinn
gyenge húrnak nemzeti tánczokot, szós koboznak
friss pörgetéssel meg tepesztvén*
<hevítvén> tepesztvén
aʼ veled ölbekapó menyecskét.
Most vond le aʼ dúzs zálogot álnokúl vonny le játék
meghorgasított újjairúl setét
suttonba elbújt Klórisodnak,
kit nevetése korán elárúl.