1796-1797 Aa |
1806 Ab |
---|---|
Nézd, aʼ hegyeknek puszta girinczeinn
mint fénylik aʼ hó! Görnyed az ősz liget
aʼ súly alatt; ʼs aʼ röst folyónak
zajjai széleihez hegednek. partyaihoz
Old fel szobádnak gömbörödött egét, Enyhítsd
bőven tüzellvén; ʼs régi hegyallyait
gyakrabban öntess serlegëdbe.
Hadd Köz Atyánkra egyéb ügyünköt.
Az ő kezében hempelyeg aʼ világ!
Eggy csattanással szétveri fellegit
aʼ vésznek; és aʼ gyenge hárslomb
sok remegése utánn lenyugszik.
Víg lësszë vagy bús holnapi hajnalod? Bús lësszë vagy víg
azonn ne aggódgy. Vëdd nyereség gyanánt
aʼ sorsʼ kezébül aʼ mait; ʼs még
messze vagy életedʼ alkonyátúl,
szedd mëg naponkint, gyenge virágjait áldozz / hogyha kitelhetik
aʼ bölcs örömnek. Most simogassa le
nyájas barátod homlokodrúl
fellegit aʼ szomorú magánynak. hornyait
Most járj koronkint víg zenegéseinn
aʼ gyenge húrnak nemzeti tánczokot, szós koboznak
friss pörgetéssel meg tepesztvén
aʼ veled ölbekapó menyecskét.
Most vond le aʼ dúzs zálogot álnokúl vonny le játék
meghorgasított újjairúl setét
suttonba elbújt Klórisodnak,
kit nevetése korán elárúl.
| Nézd aʼ hegyeknek puszta girinczeinn
mint fénylik aʼ hó! Görnyed az ősz liget
aʼ súly alatt, ʼs aʼ röst folyónak
zajjai partyaihoz hegednek.
Enyhítsd szobádnak gömbörödött egét,
bőven tüzellvén, ʼs régi hegyallyait
gyakrabban öntess serlegedbe.
Hadd köz Atyánkra egyéb ügyünköt.
Az ő kezében hempelyeg aʼ világ!
Eggy csattanással szétveri fellegit
aʼ vésznek, és aʼ gyenge hárslomb
sok remegése utánn lenyugszik.
Bús lessze vagy víg holnapi hajnalod?
azonn ne aggódgy. Vedd nyereség gyanánt
aʼ sorsʼ kezébűl aʼ mait, ʼs még
messze vagy életedʼ alkonyátúl,
áldozz naponkint, hogyha kitelhetik,
aʼ bölcs örömnek. Most simogassa le
nyájas barátod homlokodrúl
hornyait aʼ szomorú magánynak.
Most vonny le játékzálogot álnokúl
meghorgasított ujjairúl setét
suttonba elbújtt Klórisodnak,
kit nevetése korán elárúl.
Most járj koronkint víg remegéseinn
aʼ szós koboznak nemzeti tánczokat,
friss pörgetéssel megtepesztvén
aʼ veled ölbekapó menyecskét.
|