A honlap Kazinczy Ferenc I., II., III., V., és VI. kéziratos Pandekta-kötetének online olvasmánytári adatbázisa. Az összes olyan művet tartalmazza, amely Kazinczy Pandektáinak feljegyzéseiben előfordul, kivéve saját verseinek itt is felbukkanó változatait. Az adatbázisban úgy válik katalógusszerűen hozzáférhetővé a Pandektákban található minden kéziratos és nyomtatott műre történő utalás, hogy egyben azt is igyekszünk visszaadni, milyen mélységig ismerhette az író a művet a jegyzet készítésekor.
Az adatbázisban a Kazinczy által jól láthatóan (vonallal elválasztva, vagy új lapot kezdve) elkülönített jegyzetegységek egyesével kerültek feldogozásra, a bennük foglalt információk értelmezését követően. Az értelmezés lényege, hogy meghatároztuk, melyik az a mű (műcím, könyvcím, folyóiratcím), amelyre az adott jegyzetegység elsődlegesen vonatkozik. Ennek azonosításával jöttek létre az ún. hivatkozott olvasmányok. (Például: ha Kazinczy egy könyvről szóló recenziót jegyzetelt ki, akkor nem a könyv az elsődleges hivatkozás, hanem a folyóirat, amiben olvasta, hiszen azt olvasta, a könyv pedig csak felkeltette az érdeklődését.)
Az adatbázis rekordjai tehát egy interpretáció eredményeképpen jöttek létre. Az egyszerűség kedvéért hivatkozott olvasmánynak nevezünk mindent, ami feldolgozásra került a Pandekták alapján, noha kézbevételük, és tényleges elolvasásuk csak részben valósult meg.
I. Az olvasmányok böngészésének három lehetősége
II. A Hivatkozott olvasmányok megkülönböztetése
A hivatkozott olvasmányok három fő típusba sorolhatóak forrásuk (hordozójuk) szerint:
1. Könyvként határozzuk meg azt a művet, amely Kazinczy jegyzetében azonosítható egy meghatározott kiadással: ha megadja a hivatkozott mű kiadási helyét és/vagy idejét, illetve ha egyértelműsíti, hogy hivatkozásában egy konkrét kiadásról beszél, amelyet utólag azonosítani lehet. A cím utáni szögletes zárójelben található a könyv kiadási ideje és helye, illetve a kiadó neve, ha pontosítható volt. A kiadás helyénél a magyar helységnevek magyarul, a külföldiek, Bécs kivételével, az eredeti nyelv szerinti használatban szerepelnek.
2. Kazinczy életében a folyóiratolvasás kitüntetett jelentőségű volt. Legtöbb jegyzete folyóiratokból készült, hiszen a számára érdekes könyvekről így tájékozódott. Ezért folyóirat az elsődleges olvasmány akkor is, ha a folyóiratból vett kijegyzés könyvre, műre utal. Szükségesnek tartottuk a folyóirat-cikkek sorából kiemelni a folyóirat-recenziókat.
Folyóirat-recenzió: Itt azok a részletes kijegyzések kerültek folyóiratonként, és évfolyam szerint kigyűjtésre, amelyeknél jelezni szerettük volna a recenzeált művet és szerzőjét. Kazinczy a recenziókat három nagy német irodalmi folyóiratból írta ki.
A recenzeált mű címe melletti szögletes zárójelben a mű megjelenésének dátuma található. A recenzió szerzőjének nevét nem tüntettük fel, mert a bírálatírás akkori szokása szerint ezek meglehetősen ritkán kerültek megnevezésre, és megállapításukra nem minden esetben volt lehetőség.
Folyóirat-cikk: A folyóiratokból készült minden más, hosszabb-rövidebb kijegyzést a folyóiratok ábécérendjében lehet megkeresni. Az egyes címek alatt évfolyamonként – és amennyiben ismert – lapszám szerint, növekvő sorrendben találjuk a hivatkozást. A folyóirat-cikk, mint hivatkozott olvasmány esetében a cikk szerzőjét nem lehetett azonosítani, de ennek Kazinczy számára sem volt jelentősége a folyóirat elolvasása és kijegyzetelése szempontjából. A jegyzet jellegét a Magyarázat sorban (Lásd a III. pontot) igyekeztünk tipologizálni, és ahol lehetett a témáját is egy-egy szóval jelezni.
3. Szerző és/vagy cím alatt azok a művek találhatóak meg szerző szerinti bontásban, amelyeknél Kazinczy
a. a hivatkozott olvasmány megjelenésének helyét nem adja meg a jegyzetben,
b. kéziratos formában ismerte az idézett művet.
c. Ha nem volt teljes biztonsággal megállapítható, hogy a hivatkozás mely kiadás alapján készült.
d. Pontos cím nélkül hivatkozott művek, ha Kazinczy a szerző nevét megadta.
e. Ide kerültek azok a nyomtatványok, nyomtatvány-kivágatok is, amelyek sem könyvvel, sem folyóirattal nem azonosíthatóak, (pl. Hirdetés, előfizetői felhívás). Ezek olyan speciális hordozón szereplő „olvasmányok”, amelyeknél a szerzőség nem releváns.
III. A hivatkozott olvasmányok adatai
SZERZŐ
A szerzők nevét a mai egyezményes használat szerint közöljük.
CÍM
A művek címleírásánál csak akkor maradtunk meg a Kazinczy jegyzeteiben szereplő írásmódnál, ha nem volt mód a cím pontos azonosítására.
FOLYÓIRAT
Pl. folyóirat: Archiv für Geschichte, Statistik, Literatur und Kunst; ; 22-25. sz. (02-10 – 26)
A folyóirat címleírásában, a címet követően a második pontosvessző a kihagyott évfolyamszámra utal, amelynek megállapítása néhány folyóirat esetében problémás volt, ezért ettől az adattól eltekintettünk. Ahol lehetett, ott viszont megadtuk a lapszámot, amely külön kiemelésre is került a folyóirat-cikkek listás megjelenítésekor. Ha azonban Kazinczy ugyanazon folyóiratból egymás után több lapszámra is hivatkozik (lásd a példát), akkor kiemelve csak az elsőt találjuk, viszont a jegyzetegység leírásában a folyóiratsorban megtaláljuk a teljes adatsort.
A zárójelben hónap és nap szerint a lapszám megjelenésének dátuma áll.
A folyóiratcikk oldalszámát, amennyiben Kazinczy megadta, vagy utólag azonosítani lehetett, a zárójeles dátum után találjuk.
LELŐHELY
Pl. lelőhely: K 633/I. 169b (136, <124>)
Első helyen az MTA kézirattári jelzetét találjuk. Ezt követi a jegyzetegység kéziratköteten belüli oldalszáma. Amennyiben előfordult, úgy zárójelben adtuk meg Kazinczy eredeti oldalszámozását. A Pandekták átrendezése miatt megtörtént, hogy Kazinczy áthúzta a legelső oldalszámot, és ezután írt rá egy újat. Az áthúzott számok a Pandekták legelső állapotára utalnak, ezért tartottuk szükségesnek ezek feltüntetését a következő jelek segítségével: < >
A következő sorok a hivatkozás módját (kitől származik a hivatkozás, mikor készült és szövegszerűen hogyan hivatkozik) írják körül.
HIVATKOZÓ SZERZŐ
A Pandektákban ritkán, de előfordul, hogy nem Kazinczy kézírásával találunk bejegyzést, vagy egy szöveg beillesztését. Ilyenkor nem mindig derül ki, hogy ki volt a szerző. Ebben a sorban tehát szinte minden esetben Kazinczy Ferenc a hivatkozó szerző.
ÉVSZÁM
Ebben a sorban akkor szerepel évszám, ha Kazinczy pontosan megadja a hivatkozás idejét.
SZÖVEG
Abban az esetben találunk itt idézetet a jegyzetegységből, ha Kazinczy szövegszerűen megfogalmazta a jegyzet lényegét (címet adott a jegyzetnek), illetve, ha a hivatkozott olvasmány olvasási körülményeiről árul el fontos információt.
MAGYARÁZAT
Ebben a sorban a hivatkozás jellegét próbáltuk a lehető legtömörebben megfogalmazni és tipologizálni, azzal a szándékkal, hogy a felhasználó számára kiderüljön, milyen mértékben ismerte Kazinczy az adott művet, amikor a jegyzetet készítette, és hogyan hivatkozik rá. A magyarázat fő típusait a jegyzetegység terjedelme és forrása szerint különböztettük meg. További megjegyzések szolgálnak a jegyzet még pontosabb meghatározásához.
Rövid kijegyzés/feljegyzés – amennyiben egyszavas, vagy egymondatos feljegyzésről van szó.
Kijegyzés a műből/egy cikkből – ha az adott műből, vagy cikkből bővebb idézet vagy összefoglalás található. A szószerinti idézet mellett előfordulnak Kazinczy saját megjegyzései, ezeket külön jelezzük.
Nyomtatvány – ha teljes terjedelmű folyóiratszámot vagy önálló nyomtatványt ragasztott be.
Nyomtatvány-kivágat – ha csak egy cikk, vagy könyvrészlet lett beragasztva.