HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Festetics György – Berzsenyi Dánielnek
Keszthely, 1816. december 21.

Tekéntetes*
Gr Festeticsnek minden köpönyeges ember Tekíntetes Ur, a gazdag Nemesek pedig Nagyságosok és Méltóságosok. [Beszúrás a bal margón.]
Tábla Biró Ur, nékem Nagy jó Uram!
Nagyon köszönöm hogy rólam és fiamról megemlékezni meltóztatott, és hires nemes Munkainak második kiadását velem közölte. Ezen alkalmatossággal midőn a’ könyvet fel nyitnám, éppen szemembe ötlött azon Aoni lelkeknek tulajdonos jövendelése hogy a’ Keszthelyi zöld parton emelkedik a’ csendes Helicon. Azért hogy betellyesedjen a’ Niklai Bölcsnek, akkinek dics hirét a’ halandóságnak köde el nem éri, előre való mondása, íme itten Keszthelyen Böjt elő havának az az Febr 12kén akarván Felséges Urunknak születése napját ülleni, az ifjuságat Heliconra vezetni kívánjuk, hogy az ugy nevezett Declama[ti]o által, a’ magyar, német és deák irásszerzésben*
deák <…> irásszerzésben
jó izlésre kapjon. De a’ Heliconra vezető Kalauz nekünk szükséges. Bátorkodunk tehát, a’ Somogyi Kazinczyra vetni szemeinket és azon napra való maga meg alázására kérni. Lesznek talán több pártfogóink is, kik hívásunkat meg nem vetik, hogy öszve vetett vállokkal ezen törtelen ösvényen tanácsat*
Jav. ebből: tanátsat
adjanak és vezereljenek oktatván, mint kell az idővel élni s bölcsen örülni. Evvel magamat a’ Tekintetes Urnak tapasztalt favoriba ajanlván,*
ajalnván [th. emend.]
örökös tisztelettel maradok s. t.