I. A menürendszer

A jelen elektronikus kiadásban a szövegkorpusz összes szövegforrása szerepel kritikai és olvasó szöveggel egyaránt. Az egyes szövegekhez való eljutás a menüben definiált belépési profilokon keresztül, illetve kereséssel lehetséges. A belépési profilok böngészési opciók, vagyis a kiadásnak nincs rögzített struktúrája, a felhasználó maga dönt, hogy milyen rendezésben kívánja megtekinteni a szövegkorpuszt, milyen elérési utat választ az egyes szövegekhez.

1. Levélírók, Címzettek, Levélváltások

A levél alapadatait a levél írójának és címzettjének megnevezése jelenti, ezek szerepelnek a mai névalakokkal megadott címsorban. Az első két belépési profil az ezek szerinti böngészés lehetőségét kínálja. A Levélírók és a Címzettek menüpontban egyaránt három további választási lehetőség van: az azonosítható nevek betűrend szerint böngészhetőek, külön listában szerepelnek a bizonytalanul azonosítható, illetve a nem azonosítható levélírók, illetve címzettek. A Levélváltások a levelező kapcsolatok olvasását biztosítják, ezek akkor listázódnak, ha mindkét féltől van egynél több levél. A böngészés elsőrendűen a levélírók betűrend szerinti listája alapján történik. Ha a kiválasztott levélírónak több páros kapcsolata van, azok ugyancsak betűrend szerint listázódnak, az egyes levélváltásokhoz tartozó levelek pedig időrendben.

2. Kronológia, Keltezés helye, Térkép

A levél alapadatai közé tartozik keltezési helye és ideje, ezek ugyancsak a címsor részei, a levélíró és a címzett megnevezését követően. A Kronológia menüpont választásakor megjelennek az adott szövegkorpuszban található levelek dátumai, az év/hó/nap megjelölése opcionális, a jelölés után listázódnak a dátumhoz tartozó levelek. Alapértelmezésben a Nem keltezhető levelek kivételével minden levél listázódik, noha a keltezés pontossága és bizonyosságfoka eltérő lehet. A Pontosan keltezhető levelek azok, melyeknek legalább a keletkezési éve pontosan és bizonyossággal megadható (ha hónap és nap is van a dátumban, akkor azok is). A Közelítő pontossággal keltezhető leveleket időintervallumban helyezhetjük el (ʼ-tól -igʼ keltezés, az adott dátumelemek közötti kötőjellel jelölve); ha az évszámok különbözőek, a levél mindkét évszámnál listázódik. A Hozzávetőleges pontossággal keltezhető levelek datálása egy adott időponthoz viszonyítva lehetséges csupán (ʼelőttʼ, ʼutánʼ, ʼkörülʼ típusú keltezés); a levél csak a megadott évszámnál listázódik. A Bizonytalanul keltezhető levelek dátumának valamely eleme nem határozható meg minden kétségen kívül (ezt az adott dátumelemhez illesztett kérdőjel jelöli). Ezek az opciók egyenként is választhatóak, vagyis külön-külön is listázhatóak a Közelítő pontossággal keltezhető, a Hozzávetőleges pontossággal keltezhető és a Bizonytalanul keltezhető levelek.

A Keltezés helye menüpont választásakor megjelennek betűrendben a szövegkorpuszban található keltezési helyek. A Szerzők szerint és az Időrend szerint előválasztó almenüpontok azt határozzák meg, hogy a betűrendes listából kiválasztott helynévhez tartozó levelek szerzők szerinti bontásban s azon belül időrendben, vagy egységes időrendben jelenjenek meg.

A Térkép menüpont egyrészt a helynevek vizualizációját nyújtja, másrészt lehetőséget biztosít a levélíró és/vagy évszám szerint meghatározott keltezési helynevek leválogatására és az adott helynevekhez tartozó levelek térképről való közvetlen elérésére. A térkép alapértelmezésben nem tartalmaz történeti-földrajzi-közigazgatási információkat, de opcionálisan lehetőség van a mai országhatároknak és nagyobb városoknak az alaptérképen való megjelenítésére, továbbá 18–19. századi térképek háttérként való használatára.

3. Szövegidentitások, Szövegcsoportok

Az egyes levelek különálló szövegforrásként más szerzői szövegekhez hasonlóan alkothatnak szövegidentitást és szövegcsoportot. A Szövegidentitások menüpont lehetőséget teremt egyes szerzők szerinti bontásban az egymással genetikus viszonyban lévő levelek összefüggéseinek feltárására és a levelek együttes olvasására (genetikus szöveg). E menüpontban csak a több szövegforrásból álló szövegidentitások listázódnak. A Szövegcsoport menüpont ugyancsak szerzők szerinti bontásban tárja fel és teszi elérhetővé a fizikailag vagy szerzői kompozíciós szándékból összetartozó levélcsoportokat.

4. Keresés

Az Összetett keresés a belépési profilok böngészési lehetőségeit együtt alkalmazó leválogatási opció, a felhasználó saját szempontjai szerint. A Teljes szövegű keresés az adatbázis egészében való keresésre ad lehetőséget, a felhasználó által választott szavak, szókapcsolatok szerint, a találatok szövegkörnyezetükkel listázódnak ki, ahonnan az adott szövegforrás közvetlenül elérhető.

II. A navigátorok

1. Szövegforrás-navigátor

2. További navigátortípusok

• forráscsoport-navigátor
  A szövegforrás-csoportokhoz tartozó navigátor szerkezetében és funkciójában a szövegforrás-navigátorhoz hasonló, de sem társszövegforrásokat, sem szövegváltozatokat nem tartalmaz.

• szövegmező-navigátor
  Az egyes források olvasószövegeiben elkülönített szövegforrásrészek szövegmező-kapcsolóval vannak ellátva, melyek a szövegmező-navigátort aktiválják. E navigátor legfőbb funkciója, hogy általa leválogatható annak a szövegmezőnek az összes eleme, amelyhez a kérdéses szövegforrásrész is tartozik. Ugyancsak innen indíthatóak olyan keresések, melyek a kiadás egészéből kigyűjtik az adott szempontok (életrajzi és történeti kronológia, események) szerint egymáshoz rendelt szövegmezőket, továbbá az egyes szövegmezőkhöz kapcsolódó magyarázatokat.

• szövegidentiás-navigátor
  Ez abban különbözik a szövegforrás-navigátortól, hogy nem jelöl ki viszonyítási pontot, amelyhez képest a többi forrás társszövegforrásnak vagy szövegváltozatnak minősül, hanem a források viszonyait egymáshoz képest mellérendelten ábrázolja. A források sorrendjét a táblázatban a megállapított alakulástörténeti folyamat, az időrend határozza meg.