Lepék, ocsmány legyek, dongók, darázsok
Fogják körül a’ kertek’ büszke díszét, (a’ rózsát)
’S Zephyr sohajtva tér el kedvesétől.
Így a’ sok lyány, így Bellit a’ sok asszony,
’S az ifjak’ víg, de szívetlen csoportja;
Hogy futnom kell, keblem’ tüzét kihűtni.
Így itt is, e’ könyvében. Gyáva firkák,
Melegség ’s elme nélkül! De te, Kedves,
Tudod ki ég, tudod ki lángol érted.