Lepék, ocsmány legyek, dongók, darázsok
Fogják körűl a’ kertek büszke díszét,
’S Zephyr sohajtva tér el kedvesétől. (= a’ rózsától.)
Így a’ sok lyány, így Bellit a’ sok asszony,
’S az ifjak víg, de szívtelen csoportja,
Hogy futnom kell, keblem’ tüzét kihűtni.
Így itt is, e’ könyvében. – Gyáva firkák,
Melegség ’s elme nélkül! – De te, Kedves,
Tudod ki ég, tudod ki lángol érted.