Báró Orczy Lőrinc (1718–1789), költő, irodalompártoló főúr. 1741-ben huszárnak állt, és ugyanabban az évben részt vett Mária Terézia koronázásán. Harcolt az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. 1756-tól a saját maga által felállított hajdú és jászkun lovasezredek parancsnoka. 1757-ben részt vett a kolini ütközetben, és ott volt, amikor Hadik András megsarcolta Berlint. 1763-ban tábornokként vonult vissza.
1765-től Abaúj vármegye vezetője, először főispáni helytartója, majd 1767-től főispánja. A főispánságról az 1784-es tisztújítás során lemondott és a főispáni székbe fiát, Lászlót iktatta be, míg Kazinczyt tiszteletbeli aljegyzőnek és ülnöknek nevezte ki. A család gyöngyösi barokk kastélyának építtetője (1769‒1770). 1774‒1782 között folyószabályozással foglalkozó királyi biztos. A Szent István-rend középkeresztese (1782).
A II. Józseffel szembeni nemesi ellenállás meghatározó személyisége. Batsányi János és a Magyar Museum támogatója. A Draskovics János alapította pozsonyi Zur Verschwiegenheit szabadkőműves páholy tagja. Nevezetes műve a Bugaci csárdának tiszteletére c. vers, amely a Költeményes Holmi egy nagyságos elmétől c. kötetben jelent meg (közrebocsátotta Révai Miklós, Pozsony, 1787, 199–201); 1810-ben Kazinczy is írt egy A bugaczi csárdához c. verset. Barcsay Ábrahámmal közös munkáját a Két nagyságos elmének költeményes szüleményei c. kötetben szintén Révai Miklós adta ki (Pozsony, 1789). Versei jelentek meg a Bessenyei György Társasága c. gyűjteményben (Bessenyei György, Orczy, Barcsay és Báróczi Sándor verseinek gyűjteménye; Bécs, 1777), a Magyar Museumban és az Orpheusban is. Kazinczy cikkei Orczyról: Kassán, Bika Hav. 17-dik napj. 1790. (Mindenes Gyűjtemény, 1790/IV, 149–153); Magyarok’ Emlékezete. B. Orczy Lőrincz (Hazai Tudósítások, 1806, 47. sz., 397–398); Báró Orczy Lőrincz’ emléke (Erdélyi Múzeum, 1815, III, 174–176). Arcképei: Donát János portréja után Mansfeld által készített pontozómodorú rézmetszet (megjelent a Kazinczy Ferencz’ Munkáji 2. kötetében, Pest, 1815); Stunder festménye után rézmetszet Ehrenreichtől (Buda); Tischler Antal rézmetszete.
Első felesége 1740-től Podmaniczky Judit, második felesége 1759-től báró Laffert Anna Mária. Gyermekei: Anna, Zsuzsanna, Mária, József, László, Terézia, István.