A küldönc, aki a postára vitte Önnek szóló levelemet, egyúttal meghozta az Ön november 27-én kelt becses írását. – Nagyon köszönöm, hogy megküldte az arab gnóma német fordítását. A distichon: Sohn, du weintest am Tag der Geburt, etc. tényleg olyan szerencsésen sikerült, hogy a névelőkkel és segédigékkel elhalmozott német nyelvtől aligha vártam volna. Azonban két magyar fordítását, Dezsőffy gróf és Vályi Nagy professzor barátaimét bátran, sőt büszkeséggel állítom mellé. – Szeretném tudni, hogy hívják az arab költőt! Megkaphatnám a gnóma latin betűs átiratát!
D. grófnak igaza van: a fordításában, Méltóságos Gróf, tényleg van egy nyelvtani és egy prozódiai hiba.
A nyelvtani hiba: születésed napon, és megismétlődik: a halálod’ napon. A magyar syntaxis durva megsértése ez. Nem így mondjuk: születésed’ nap, hanem születésed napja, és truncatio (csonkítás) nélkül születésednek (halálodnak) napja. De a truncatio (abjectio articuli davitalis) nem hiba, sőt, nyelvünk szépségei közé tartozik.
A hexameter sémája a következő:
– –ᴗ –ᴗ ᴗ – –ᴗ –ᴗ – –ᴗ – ᴗ
sírtál | fiam | születé | sed napon | nevettek | barátid
Az első verslábon kívül, amely spondeus, az összes többi rosszul hangzik. A 2. jambus, a 3. anapästus, a 4. antimacer, az 5. baccheus, a 6. amphibrachys – olyan verslábak, amelyeket a hexameter sosem tűr meg maga mellett.
A pentameterben is csak az első ütem helyes: Élj hogy ha |.
Vályi Nagy professzor, akit én tegnap bocsátottam el, azt írja, hogy a distichonban, melyen nálam dolgozott, hibát talált, és arra kér, hogy ezt tartsam vissza Önnek. Amennyiben még nem küldte el, akkor kérem tehát, hogy tartsa magánál addig, amíg Nagy professzor az átalakított görög sort megküldi Önnek.
Hamarosan küldök valamit Önnek Hormayr báró számára, egyúttal felhívom figyelmét a Tudományos Gyűjtemény XII. füzetében megjelent recenziómra Beregszászi és Sipos műveiről.
A leghívebb tisztelettel maradok
Méltóságos Grófnak
Széphalom d[en] 5ten Xbr. 1817.
Kazinczy Ferencz.