<hogy ha Menaloddal> légy jelen sipoddal Az áth. rész fölé írva.
Ha*
A sor elé beszúrva, jav. ebből: ha
Gondolsz,*
<le>
még a’ te kedves Menaloddal
Légy jelen Minerva olajfák szerzője,
’S te gyermek a’ horgas eke készítője!
Silváne! magad is segitsd Poétádat
El*
Jav. ebből: el
hozván gyökeres cuppressus páltzádat!
Istenek! Istennék! kiknek oltalmába
Állanak*
Allanak em.
a’ Mezők, gyertek edgy summába,*
E sor után egy lehúzott sor következik:
<Kik valamely magból gabonát neveltek>
Kik a’ Magból gyenge termést tsiráztattok
Kik reá az Égből bő záport hullattok!
Te kivált oh Cézár! kiről mostanába
Kéttséges hogy millyen Istenek sorába
Fogsz által iródni: valyon a’ Városok
Urát imádják é benned a’ Lakosok:
Vagy kin a’ Mezőkre fogsz gondot viselni
És a’ széles Világ úgy kiván tisztelni
Mint ki a’ jó időt adod ’s a’ Gabonát
’S Anyai Mirtusból fűz néked Koronát:
Vagy Istene leszel a’ roppant Tengernek
’S tsak te lész’ reménnye a’ hajós embernek
A’ leg végsőbb Thule urallya Felséged
’S Thétis*
Ttéthis Értelemszerűen em.
minden habján vejének vesz Téged:
Vagy a’ rest Hónapok tsillagává leszel
’S helyet a’ Szűz, és az Ollók között veszel
Imé már az égő Scorpio lábait*
labait em.
Öszsze huzván, tág tért hagy*
Jav. ebből: hágy
a’ számodra*
szamodra em.
itt.
Akár mi*
<fogsz>
légy*
Jav. ebből: lenni
(mert hogy te légy a’ Királlya
Ne várja a’ Pokol, ’s te se vágyj reája*
A zárójel vége utólag lehúzva.
Bár Elisiumát a’ Görög ditséri
’S Persefone hívó Annyát nem kiséri)
Nyissál könnyű útat,*
<’s>
mérész feltételem
Jó kedvel fogadd*
A második d v-ből jav.
el és meg szánván*
<ván indulymeg ’s légy> el és meg szánván Az áth. rész fölé írva. A kiadások ezt a sort a lehúzott légy állítmány betoldásával, valamint az és kötőszó s-re változtatásával emendálták (ld. CsÖM. V. 611. 52.).
velem.
Jöjj*
A sor elé beszúrva.
Az út*
út<at>
nem túdó mezei munkáshoz,
’S még most*
<előre> még most Az áth. szó fölé írva.
szokjál*
A jal utólag betoldva, szokjal em.
hozzá az imádtatáshoz.
Első kikeletkor midőn a’ fejéres
Hegyeknek hó levét issza már a’ téres
És a’ nedves göröngy kezd engedni már a’
Tavaszi*
Tavaszi Tollhiba
szellőknek lágy fuvallására:
Már nyögjön*
<akkor> nyögjön Az áth. szó fölé írva.
az ökröm ekémnek sullyátol
Fényjen szántó vasam a’ vont barazdátol.*
Egy áthúzott sor következik:
<Gazdájának az a’ vetés tesz eleget>
Olly’ vetés tesz fösvény Urának eleget
A’ mely kéttzer áltki hideget meleget
Gabonája annak nagy bőséggel terem
Dugva tele lészen*
Jav. ebből: lész
a’ Tsűr, és a’ verem.
De mig a’ nem esmért földhöz kéne nyúlni
*
<Szükség a’>
Szelek’ ’s időjártát jol meg kell*
Szelek<nek nemét meg> ’s időjártát jol[A j olvhtl. betűből jav.] meg kell Az áth. rész fölé írva.
tanúlni
Meg kell a’ Földeknek tsinnyát is esmernem
Hol miként mivelik mi hol terem ’s mi nem
E’*
<Itt a’> ’E Az áth. szavak fölé írva.
vetésnek való,*
<Gabonának> vetésnek való, Az áth. szó fölé írva.
az pedig*
Jav. ebből: a<mott a’> pedig Az áth. szavak fölé írva.
szőllőnek
Itt gyönyörű a’ gyep, ott a’*
<Divatya, másutt> Itt gyönyörű a’ gyep, ott a’ Az áth. szavak fölé írva.
fák jól*
<vagy pázitok> jól Az áth. szavak fölé írva.
nőnek.
*
Itt kezdődik folytatólagosan a második, 15 szótagos fordítás.
Tmolus*
Tmorus Másolási hiba, ért. sz. em.
illatozó saffránt tö[m]jént*
töjént Értelemszerűen em.
meg Arábia*
Jav. ebből: arrábia
Elefánt Tetemet pedig küld mi hozzánk India
De a’ mesztelen Chálibsok hozzánk atzélt kűldenek
Orvosló Hódtökök pedig a’ Pontusba termenek
*
<Epirus>
Más felől Epirus nevel oly derék Paripákat
A’ mellyek győzve futjákmeg az Élisi pályákat
A’ Természet*
A T t-ből jav.
minden helyek és Tartományok végett
*
<Még>
akkor tett*
tett<e>
illy*
<e’> illy Az áth. szó fölé írva.
Törvényeket*
Jav. ebből: Törvényt
és*
Jav. ebből: ’s
örök szövettségett
Még mikor Deukálion az elszórott*
<elszórván a’> az elszórott Az áth. szavak fölé írva.
kövekkel*
Jav. ebből: ?köveket
Megraká a’ puszta földet a’ kemény emberekkel.
Nosza hát forgassák az újj*
<az ?előállott> forgassák az újj Az áth. szavak fölé írva, ill. a sor fölé beszúrva.
esztendő elejével
Izmos Tulkaid a’*
<földet>
kövér földeket az Ekével*
Eddig a sorig a a fordítás utólag egy ferde vonallal áthúzva (33ab, 34 ab lapok).
Hogy a’ kihánt göröngyöket a’ Levegő érhesse
’S a’ porhanyó*
<porzó> porhanyó Az áth. szó fölé írva.
nyár*
<is>
a’ napnak hevével kifőzhesse
De ha nem oly*
Utólag beszúrva.
kövér a’ föld*
föld<ed>
jólesz ha*
A sor fölött beszúrva.
azt felmettzik*
A szó vége jav.
Gyenge barázdákra mihelyt az Arcturus feltettzik
Igy a’ mott, a’ kovér*
kövér
vetést nem folytyák el a’ gyomok
Itt magának*
<maga>
edgy kis nedvet nyér a’ sivatag homok
A’ Tarlód*
Jav. ebből: Tarlót
más esztendőben ugar képpen pihennyen
Hogy az elrestült szántó föld pihenvén, öszsze menjen
Vagy ott termessz jövendőre sárgálló kalászokat
A’ hol Tavaly böven szedtél tsörgő*
A szó eleje olvhtlan betűkből jav.
tokú babokat
Vagy silány lednek magvakat, ’s fanyar fige babfejét
Leappritván töredékeny szárát zörgő*
A szó eleje olvhtlan betűkből jav.
Erdejét.
Mert kiszárasztják a’ mezőt a’ Lenek, ’s a’ zabok is
’S a’ feledékeny álommal bé hintett mákok is
De még is így*
Az í i-ből jav.
esztendőnként könnyű lessz váltogatni
Tsak az ember ne restelje*
A szó közepe olvhtlan betűkből jav.
a’ trágyát hordogatni
El-aszott mezejét zsiros ganéjjal kövéríttse*
Az í i-ből jav.
Vagy lúgos hamuval sovány földeit beteríttse
Igy hát*
<te>hát
pihen a’ szántó föld ha termése változik
Mindazáltal hasznos az is ha szantatlan*
szántatlan
nyugoszik
Néha jó a’*
Utólag a sor közé beszúrva.
terméketlen mezőket meggyujtani
’S lenge szárát a’ lobogó*
robogó Másolási hiba, a többi változat alapján értelemszerűen em.
lángokkal felfalatni.
Vagy azért hogy titkos erőt nyér a’ föld kövérséget;
Vagy hogy a’ Láng ki főz minden hibát, ’s rosz nedvességet;
Vagy hogy a’ meleg a’ földnek nyilásit kitágitja
’S vetésünkre a’ nedveket több útakon inditja;
Vagy hogy tömöttebbé tészi a’ lyukatsos Mezőket
’S nem hagyja bészivárogni a’ kártékony essőket
Nem*
Nem<engedi>
hadja hogy a’ zöldséget a’ hév Nap kiaszallya
Vagy a’ kemény Eszaki*
Északi
szél ereje megfagylalja
Sokat segit Szántóföldjén ki*
ki<t>
gerebje fogával
Megtöri a’ gyáva rögöt, ’s megvonnya Boronával
És ki a’ mely barázdákat hányt első menésével
Keresztűl ismét felszántja rézút vetett Ekével
Így mindég zaklatja földét, ’s hatalmával intézi.*
Kettőspontból jav.
Céres ezt a’ Magas Égből nem is hijába nézi.
Szántó-Vetők! nedves Nyarat száraz Telet kérjetek,
Porzó Télbe*
<jó a’>
Búzátok jó sikeres a’ földetek
Nem másért van hogy Mizia*
A z s-ből jav.
tölt Vermeit hántatja
Gargara bőv Aratását nem másért bámulhatja,
Mit szollyak én arról a’ ki*
Jav. ebből: aki
mihelyt magvát elveti
Mindjárt a’ földjének esik, ’s a’ rögöt tördelteti.
Osztán forrást vezet reá, ’s arokba*
árokba
vett vizeket:
’S midőn az elégett mező tikkasztja a’ fűveket,
Im a’ Dombos*
A szó eleje jav. ebből: Dol
Tsatornának szemöldők nyilásábol
Vizet ütki, mely lebukván a’ Hegynek oldalábol
Rekedtt tsörgéssel morzolja az approlék köveket
’S hives folyással enyhiti az elszaradt földeket.
Hát a’ ki hogy midőn majd a’ kalászok megtöltenek
Azok terhétől a’ gyenge Szárak meg ne düllyenek
*
<Fűventébe>
Az*
Jav. ebből: az
illy’ bujálkodó*
Jav. ebből: bújálkodó
vetést*
A v f-ből jav.
fűventen meggyomlálja*
Jav. ebből: meggyomlálya
Mihelyest az oly’ magossan nőtt mint a’ barázdája
Hát a’ ki a’ ritkás földről le vonnya a’ Tótsákat?
Kivált midőn a váltózó hókba a’ Tsatornákat
Fel-vévén az árvíz,*
Jav. ebből: a’ víz; az ár a sor fölött beszúrva.
mindent bé boritt iszapjával
A’ Lapályok tele vannak hináros motsárjával
De bár az emberek, ’s barmok mindent igy megmunkálnak
Serényen bánnak a’ földel: de még is*
<néha> még is Az áth. szó fölé írva.
kárt tsinálnak
Néha a’ tsintalan Lúdak, és a’ Strimon Darvai
Vagy az Arnyék,*
Árnyék
’s a’ keserű kattan kóró szárai.
Maga Jupiter akarta hogy dolgunk a’ mezőbe
Munka, ’s mesterséggel mennyen, maga kezdte elsőbe
Nem hagyta a’ henyeségtől el lanyhúlni Népeit
Buval, gondal köszörülvén a’ Halandók’*
A H h-ból jav.
szíveit*
Az í i-ből jav.
Ő előtte semmi Paraszt nem szokott még szántani
Nem volt*
A sor fölött beszúrva.
szabad*
A sor fölött beszúrva: <volt>
a’ mezőket tzövekre fel osztani
Mind közre ment a’ kereset, ’s a’ szabadon maradott
Föld, maga is bár nem kérték mindent önként*
Jav. ebből: őnként
megadott
Ő szerzette a’ Kígyóknak halálos marásait
A’ predáló farkasokat, ’s a’ Tenger’ hullámjait
Fákról lerázta a’ mézet a’ tüzet elrejtette
És a’ tsergő bor Patakok forrásit bétemette
Hogy az elme, ’s tapasztalás potolná a’ szükséget
’S találnáki lassan lassan mindenik mesterséget
Az önként nem termő búzát szedné a’ barázdákból
’S az elrejtett tűz szikráit ütné ki a’ kovákból
Akkor ültek az odvas fák a’ haboknak hátára
Akkor vigyázott a’ hajos az Egnek*
Égnek
forgására
Felszámlálván, ’s elnevezvén a’ Tsillagok ezerét
A’ Kaszást a’ Fiastyúkot, és a’ Göntzölszekerét.
Akkor kezdték tőrrel, léppel rá-szedni a’ Vadakat
’S a’ Bértzekre kibotsátni a’ fürkész*
Jav. ebből: fürgész
Agarakat*
Az első betű jav.
Edgyik a’ folyó vizekbe hánnya lutskos Varsáját
Másik a’ Tenger-öblében keresi a’ prédáját
Akkor éltek az Atzéllal, ’s a’ zörgő fürészekkel*
fürészekkel Tollhiba
(Mert hajdan a’ Szilánkos fát hasitották ékekkel)
Béjöttek sok mesterségek: a’ kegyetlen serénység
Meggyőz mindent ’s*
Utólag beszúrva.
a’ szükségben kénszeritő szegénység
Céres volt a’ ki szántásra tanitá leg elsőbe
A’ Világot, ’s gabonáját elhinté a’ Mezőbe:
Midőn makja, ’s vad*
Jav. ebből: vagy
gyümöltse nem volt a Szent Erdőknek*
Az E e-ből jav.
És Dodóna már nem adott enni az éhezőknek.
Baj is járult a’ búzához, az üszög megégeti
A’ Sivatag bogáts borzas árnyékába temeti
Elfúlad a’ leg szebb vetés a’ Burjánok bészővik
A’ Lapuk, mérges konkolyok, és vadzabok felnövik
Hanemha földedet mindég tördeled Gerebjével
*
<’S>
A’*
Jav. ebből: a’
kártékon Madarakat ijeszted keleptzével
Minden árnyék tartó fákat körül te megágazol
És mikor szükség a’ hasznos essőért imádkozol:
Héj! a’ más tölt verme mellett éhen kell ásitani
Az Erdőkön a’ lerázott Cser-makk fog jóltartani
El kell mondanom a’ kemény Parasztnak eszközeit
Mellyek nélkűl meg nem lehet munkálni a’ földeit.
*
A következő 2 sor autográf.
Első a’ Szántóvas, és a’ horgas eke’*
Az utolsó betű olvhtl. betűből jav.
igája,
’S az*
<ez> az Az áth. szó fölé írva.
Előzi*
<Sz.>
Anya*
Jav. ebből: A<.>nyá<nak>
lassan fordúló talyigája.
3 Vers’ hijja.
*
A következő 5 sor autográf.
Mellyeket idő’ javába mind elkészíts előre,
Ha épen méltó míves vagy a’ mennyei mezőre.
Elsőben is hajts görbére az erdőn egy Szilfának,
Fiatalját ’s ha meghódol tsináld*
<és tsináld meg rá szokott, tsináld> Az áth. szavak fölé írva:’s ha meghódol <?’s ?mikor rá áll> <?tartsad> Mindezek alatt: tsináld
eke’ szarvának.
Egy nyoltz lábnyi hosszú rúdat faragj bé az aljába
4 vers hijja.*
A lap e megjegyzés alatt üresen maradt, nincs folytatás. A következő lapon (37b) folytatódik a szöveg.
El mondhatok ha kivánod sok régi szokásokat
Ha nem restelsz meg tanulni minden aprolékokat
Ki vált szükség nagy hengerrel a’ szérűt meg lapitni
Sárját meg gyúrni ’s ragadós krétával keményítni
Hogy porhanyóvá ne légyen ’s fel ne nöjje a’ dudva.
Sok a’ kártékony ellenség tartsd ezeket is tudva
Sokszor a’ földét házaknak es tsűröknek*
tsűroknek em.
ki furja
A’ kis egér, ’s a’ szemetlen vakondok öszve turja
Gyakran lehet a’ lyukakban lelni varas*
varos em.
békákat
És*
Es em.
sok egyéb földbe termett utálatos tsudákat
Gyakran szörnyü zsákmány[t]*
zsákmany Értelemszerűen em.
tészen a’ zsizsik a’ búzában
A’ hangya is hogy szükséget ne vallyon vén korában
Vigyázz rá*
Jav. ebből: reá <h>
a’ Diófára hogy midőn ki teríti
Virágit, és illatozó ágait meg*
Olvashatatlan szóból jav.
görbíti
Ha levélnél több a’ virág gazdag lessz az aratás
’S nagy meleggel megyen végbe majd a’ hosszas nyomtatás
De ha árnyékos levéllel buján látod a’ fádat
Tsekélly haszonnal töreted*
<szárod fel> töreted Az áth. szó alá írva.
polyvát termő szalmádat
Sok*
Az SB-ből jav.
babirkálni szokott a’ vetni való magvakkal
Meg ásztatván salétrommal ’s barna olaj salakkal
Hogy a’ tsalárd buza tokba*
<Hogy a’ tsalárd búza tokba> Hogy a’ tsalard buza tokba Az áth. szavak fölé írva, tsalard em.
nagyobb szemek nöjjenek.*
A következő sor teljesen át van húzva:
<Es jollehet gyenge tűzzel sokat elkészitenek>
S bár sok vetni való magót vigyázva készitenek
Gyenge tűzön meg párolják: még is elredvesedik
Ha tsak minden esztendöbe a’ nagyát meg nem szedik
Igy láttam én minden dolgot jóbol rosszabbá válni
’S a’ Fátumok erejétöl nyomatván alább szálni
Mint ki tsonakját a’ sebes patak*
<viznek> sebes patak Az áth. szó fölé írva.
ellen inditja
Ha karján tágít azonnal*
Jav. ebből: azoknak
a’ hab vissza ránditja
Továbbá ugy kell vigyáznunk az Arktúr tsillagára
A Gödöllyék ’s a’ ragyogo kigyó szokott napjára
Mint a’ szeles tengereken utazó hajósoknak
Környéken, a’ tsigás Abid és Pontusi partoknak
Ha’ a’ mérték egygyé teszi az ejtszakát ’s a’ napot
Fénybe es*
és
homállyba borít a’ földön felfél lapot:
Bekellfogni a Tinokat ’s árpát kell vetni szinte
Mig nem az alkalmatlan tél esőt és havat hinte
Mind a’ szantást*
szántást
mind a’ vetést a’ mákok es*
és
a’ lenek
Most várják mig száraz a’ föld*
Olvhtlan szóból jav.
es*
és
a’ felhők függenek
Tavasszal vessel*
vessél
lóherét a’ nedves barázdába
Tavasszal jön a’ köles is*
Jav. ebből: es
es*
és
a’ bab is munkába
Midön a’ Bika esztendőt nyit aranyos szarvával*
szár<ny>ával Az áthúzott betű fölé írva: v, szárvával em.
’S hellyt ád a’ hátráló fénynek a’ kutya elhunytával
De ha búza vetés alá keszited szántásodat
’S tsak gabona termesztésre szántad minden gondodat*
A következő fél sor le van húzva:
<Ha [me]g ?keleti>
Mikor Atlás fijas tyukja fel járni már meg szünik
’S ’A Crétai koronának tüzes fénnye el tünik,
Akkor vesd el el készitett magod a’ barazdába
’S Esztendei*
Esztendei<g>
reményedet ugy tedd a’ föld gyomrába
Sok Gazda még májának a’ lenyugta előtt vetett
De várt gabonája üres kalászokkal fizetett
’S ha ledneket ’s hitván paszulyt fogsz földedbe hinteni
’S nem átallassz Egyiptomi lentsét is termeszteni
A’ lenyugvó Bootesnek jelére vigyázhatol
Kezd el akkor ’s tél közepig vetésén dolgozhatol.
*
A következő 20 sor atográf.
Öt Zónája van az Égnek. Egyik a’ forró delen,
*
<Mindég pir>
Szüntelen pirúl a’ naptól, tűzbe lábbog szűntelen.
Az Ég*
<Földünk’> Az Ég Az áth. szó fölé írva.
szélén jobbra balra, e’ körűl kettő szorúlt,
Mindenik barna essőkbe ’s kékellő jégbe borúlt.
Ezek ’s a’ középső között más kettőt az Istenek
A’ nyomorúlt halandoknak javára szerzettenek;
És*
Jav. ebből: ’S
a’ két övön*
két<tőn> övön Az áthúzott rész fölé írva.
keresztűl egy nagy*
A sor fölött beszúrva.
Útat vágtanak,
A’*
A sor elé, fölé beszúrva.
Mellyen az Égi jelek görbe renddel forganak.
A’ mint a’ Riféus hegyek felé és Scythiába
Fel, úgy le nyúlik Világunk dél felé Africába.
Az a’ sark minékünk mindég magas, de azt, úgy*
<azt úgy> Az áth. szó fölé írva: <a’mint> Alá: azt, úgy
vélik,
Lábunk alatt*
<Ez [Jav. ebből: E’] ... ?elfut> Lábunk alatt Az áth. szó fölé írva.
a’*
<fekete >
barna Stiksz, ’s a’ mélly poklok szemlélik.
Itt ama’*
<?...>
temérdek Kígyó tekervényes hajlása,
Környűl vészi Polusunkat, mint egy nagy víz folyása,
Környűl vészi a’ két Medvét (vagy a’ Göntzöl szekerét)
Melly nem meri megmotskolni az Otzeán’ tengerét.
Amott*
<?Már> Amott Az áth. szó fölé írva.
vagy mord*
<sok> mord Az áth. szó fölé írva.
éj vesztegel, ’s örök homály burkozza,
Vagy a’ tőlünk elment Hajnal a’ fényt ott is felhozza.
’S mikor ránk lehelnek a’ nap’ lángoló paripáji,
Ott meg gyúlnak a’ pirosló Este késő gyertyáji.
*
Ettől a sortól ismét idegen kéz írása.
Innen tudjuk-meg előre millyen idő fog lenni
Mikor kellyen az Aratást, mikor a’ vetést tenni
Mikor kell hadi Gályákkal a’ Vad Tengerre hágni
Vagy az Erdőben a’ fenyőt jó időben levágni
Nem is hijába vigyázunk a’ Csillagok hunytára,*
<?jár>tára Az áthúzott rész fölé írva: huny
Költére, ’s az Esztendő négy egyenlő szakasszára.
Sokat tesz a’ Paraszt Ember othon hideg essőbe
A’ mit tenni kellett volna dolog tevő időbe
*
Ennek a sornak és a következőnek a cseréjét a sorok elején álló szám jelzi.
Csonakot vájnak, vagy marhát, és bogját béllyegeznek
ÉsKik*
Az És utólag, elképzelhető, hogy a sorok megcserélésével egyszerre lett a sor elé írva, de mivel a Kik-et nem húzták le, 16 szótagos lett a sor. A másik szövegváltozatban (K4) a Kik elmaradt, eszerint em.
Rakj szamárra holmi almát, olajat; ’s vissza jövet
Hozz a’ városbol fekete szurkot, vagy Malom követ
Maga a’ Hold külömböző napokkal tőltöz ködik
Mely jó vagy rossz a’ munkára: kerüld a’ mely’k 5dik
Plutó, és minden Fúriák ezen*
Jav. ebből: e’
a’*
A sor fölött beszúrva.
napon lettek*
Jav. ebből: <szü>lettenek
A’ föld iszonyú magzati tőlle ekkor születtek
Zeus,*
Ceus Értelemszerűen em.
Japéth, ’s a’ kegyetlen Tifoeus kik régen
Összeeskütt öttseikkel hadat vertek az Égen
Háromszor buktatta széllyel menykövével*
<a’ szeg> menykövével Az áth. szó fölé írva, az y utólag pótolva.
ezeket
Jupiter, le hempergetvén a’ bértzre tolt bértzeket
a’*
A sor elé beszúrva.
Hetedik*
Az utólagos betoldás miatt a nagybetűt kisbetűre javítottuk.
*
<jobb tizediknél>
nap szerentsés újj*
Jav. ebből: űjj
szőllőket űltetni
Tinót kézen szelidítni vásznat bordába vetni
A’ tizedik nints ollyan jó: de bujdosóba menni
Legjobb a’ kilentzediken, hanem ártalmas tsenni*
tzenni Értelemszerűen em.
Sok dolgok jobban ütnekki hideg éjjel, vagy midőn
Az újj Nap*
Az Nn-ből jav.
leharmatozik a’ friss hajnali időn
*
Ez előtt és a következő sor előtt egy-egy idézőjel van, de nicsen a szövegben funkciója, ezért elhagytuk.
„Éjjel az asszú Réteket, ’s a’ kartsú gabonákat
„Leg jobb vágni; szivós harmat járja az Ettzákákat*
Éttzakákat
Sok ember*
<Nemellyek> Sok ember Az áth. szó fölé írva.
a’ tüznél töltvén a’ Téli Ettzakákat*
Éttzakákat
Világánál faragtsájja*
Jav. ebből: faragtsájjá<k>
baltával a’ foklákat*
Jav. ebből: fokfákat
*
A következő 2 sor autográf.
Míg Neje a’ hosszas munkát danlással édesíti,
’S Tsörömpölő vetéllőjét vásznán végig perdíti:
*
Innen újra idegen kéz írása.
Vagy az édes mustnak levét pár tűzön fözögeti
’S A’ felfort kazán tajtékját zöld levéllel le veti.
De ám*
<?azt> ám Az áth. szó fölé írva.
az*
A sorba beszúrva.
aranyló*
<arany ...> aranyló Az áth. szavak fölé írva.
vetést dél középbe aratják
A’ megszikkatt gabonát is szérün akkor nyomtatják.
Egy ingbe*
Meztelen A szó nincs áthúzva, és Csokonai utólag fölé írta az újabb változatot: Egy ingbe
szánts, meztelen vess télen a’ paraszt henyél
És nagy részént amit*
<a’ mit a’ Gazda> nagy részint amit Az áth. szavak fölé írva.
nyáron szerzett télen azzal él
Együtt isznak eggyütt esznek vigan töltik napjokat
Kedvvel kínál a’ vidám tél ’s tágitja a’ gondokat
Mint midönn a’ terhes Gállyák*
<a’>
partjokra eljutottak*
<el érhettek> Az áth. szó fölé írva: <?jutottak> Fölé: eljutottak
’S Reájok a’ vig hajósok koronát akasztottak.
De idő is akkor van ám szedni a’ tsermakkokat
Babér ’s olaj fa bogyókat, és vérszin mirtusokat
Akkor vess a’ Szarvasoknak hálót, ’s tőrt a’ Darvaknak
Akkor essél az Őzeknek, és a’ füles nyúlaknak
Ha kezedre áll a’ tsepűs Baleári parittya:
Mikor jég tábláttol a’ víz ’s a’ földet hó borittya
Mit szollyak az Őszi idők és tsillagzatok felöl
És*
A sor elejére beszúrva.
Ha*
<Midőn> Ha Az áth. szó fölé írva.
a’ Nap rövidedik ’s gyengébb héség áll elöl
Mire vigyázzon a’ Gazda? és mit nézzen eleve
Ha a’ záporozó Tavaszt felszijja a’ nyár heve.
És a’ kalászos takarmány felborzadt a’ mezőbe
’S a’ zöld száron a’ tejedző búza dagad a’ tsőbe?
Midőn sárgálló földjére a’ Gazda már vezette
Aratoit, ’s a’ töredék árpa kévét*
szalmát A szó nincs lehúzva, de új változat került fölé: kévét
köttette
Láttam én hogy a’ szeleknek fel tsödült*
<mind> <össze ment> Az áthúzott rész fölé írva: <fel riatt> Mindezek alá: fel tsödült
minden hada
Melly minden érett Gabonát tövestöl fel ragada
Fekete por fellegébe kavarta a’ lengeteg
át,*
Jav. ebből: Zalmát
és repűlő kalaszt*
kalászt
*
<ma>
szerteszétt a’ fergeteg
Gyakran temérdek víz tábor lepi el a’ szép eget
’S A’ tengerröl tolult felhők rettentő fergeteget
Vak Záporral*
Záporrol Értelemszerűen em.
hömpölgetik a’ nagy Ether leomlik
’S habjaitol a’ víg vetés a’ barom bére romlik.
Zúgnak a’ nyakig*
<a’ meg> a’ nyakig Az áth. szó fölé írva.
telt*
<tölt> telt Az áth. szó fölé írva.
árkok,*
<patakok> árkok Az áth. szó fölé írva.
a’ fel dúzzatt víz erek
Buzognak a’ fel tajtékzott hullámtol a’ Tengerek
Maga Jupiter a’ Felhők borzaztó éjjelébe
Vilogtatja a’ Menykövet lángoló*
<villámló> lángoló Az áth. szó fölé írva.
jobb kezébe
Melly zendülésre reng a’ Föld a’ Vadak meg riadnak
És szanaszétt a’ halandók szivei le kushadnak.
Ö pedig sustorékoló nyilát fennyen elsüti
’S vagy Ceraoniat*
Jav. ebből: ceraoniat
vagy*
A sor fölött beszúrva.
Athot*
<’s>
vagy Rodopét leüti.
Neki zudulnak a’ sűrü Záporok ’s az*
A sor fölött beszúrva, így viszont 16 szótagos let a sor.
Austerek
Most a’*
A sor fölött beszúrva.
ligetek sikoltnak*
A szó második és harmadik betűje jav.
tőle ’s majd a Tengerek
Ettől tartvánn tsilagokra, és hókra vigyaz nagyon
Hogy a’ hideg*
<?fazékon> hideg Az áth. szó fölé írva.
Sáturnus és Merkur*
Az utolsó betű jav.
melyik jelbe vagyon.
Kivált féld az Isteneket s Céresnek*
<és m[in]d[en]> s Céresnek Az áth. szavak fölé írva.
esztendőbe
Áldozz Tavaszkor*
<Céresnek> Tavaszkor Az áth. szó fölé írva.
a’ gyenge fűvel vidult mezőbe
Akkor már kövér a’ bárány, és a’ borok ízesek
Sűrűk a’ Hegyi árnyékok az álmok kellemesek*
A szó második és harmadik betűje jav.
*
A következő 16 sor autográf.
Egész Majorod elmenjen Céres’ imádására,
Mellynek téjjel ’s finom borral*
<Nékik mézzel ’s mázzal> Mellynek téjjel ’s[A sorba beszúrva.] finom borral Az áth. szavak fölé írva.
vegyítts mézet*
<bort ?adjuk a’> mézet Az áth. szavak fölé írva.
számára.
Három ízbe kerűltesd meg áldozati barmoddal
Az új vetést és örömmel kövesd minden társoddal.
Kik Cérest felhanggal hijják magokhoz:*
A kettőspont pontosvesszőből jav.
és a’ sarlót
Senki addig fel ne vegye,*
A v f-ből jav.
levágni*
levágni Tollhiba
az*
Olvhtlan szóból jav.
ért tarlót,
Mig Céresnek tserfaággal koszorúzott*
Jav. ebből: koszorút, az ott utólag betoldva.
homlokkal
Tárituppos tántzot nem jár, ’s nem innepel dalokkal.
Hogy megtudhassuk az essőt, héséget ’s hideg szelet,
Maga Jupiter előre rendelt bizonyos jelet,
Mit jelent a’ Hold és mikor szünnek meg az Auszterek,
Mért*
Olvhtlan szóból jav.
tartják olba a’ marhát a’ mezei emberek.
Ha szél támad, mindjárt vagy a’ tengerek feltolúlnak,
Hánykolódnak ’s a’ nagy hegyek magoktól megzúdúlnak:
Vagy távolról kezd hallani*
A szó eleje jav.
a’ partok’ harsogása,
És terjedez a’ berkeknek ’s erdőknek mormolása.
*
Innen újra idegen kéz írása.
Már akkor a’ görbe gállyák könnyen habba merülnek
Ha a’ buvárok sebessen visszafelé repülnek
A’ tengerröl, ’s lármával a’ part felé kiáltoznak
Vagy ha a’ tengeri szártsák fövényben jádtzodoznak
Vagy ha*
<a’ Gém>
esméretes tóit a’ nyurga Gém el hadja
És*
Es em.
reptében a’ fellengös felhőket meghaladja
Gyakran ha szél lessz az*
A sor fölé beszúrva.
égen,*
Olvhtl. szóból jav.
a’ tsillagok le hullnak
’S az éjj árnyekán utánnok fejér láng farkok nyulnak
Néha könynyü gazok ’s hulló leveletskék repkednek
Vagy a’ víz szinén a’ pellyhek jádtzodozva*
A vj-ből jav.
ferednek
De midön a’ Vad Borëás oldalán*
<házánál> oldalán Az áth. szó fölé írva.
menykö dörög*
Jav. ebből: ?göröl
Vagy az*
Jav. ebből: a’
Eurus*
Az E e-ből jav.
es*
és
Zefirus háza tája menydörög*
A sor után egy lehúzott fél sor következik:
<Telve látod>
Zápor tölti az úszkáló mezöknek tsatornáit
Szedi*
Az utolsó betű jav.
a’ tengeri hajos tsatakos vitorláit
Soha sem tesz kárt a’ zápor annak ki a’ jelekből
Elöre tud jól vigyázni: mert vagy a’ mélly völgyekből
Reptekbe az égi darvak kerűlik az essőket,
Vagy a’ Tinó az égre néz ’s órolja a’ szellőket
Vagy a’ dallos fetske repked a’ tó körül es*
és
abba
Régi bújokat a’ bekák*
békák
vartyogják az iszapba
Gyakran bolyha*
Az y j-ből jav.
rejtekéböl ki hordja tojásait
Keskeny ösvényén a’ hangya: vagy a’ tenger habjait
Fel issza a’ nagy szivárvány: es*
és
jóllakott gyomorral
Zörgö szárnyakon*
szárnyak<?kal> on A lehúzott rész alá írva.
repülnek a’ hollok nagy táborral
Külömb tengeri madarak, ’s a’ mellyek Kaisternek
Édes tói*
tói<nak>
közt Asia’ zőld réttyein hevernek
Versent*
<hannyak>
szorják hátaikra a’ vizet s le bukdosnak*
<és nyakokat> s le bukdosnak Az áth. szavak fölé írva. A sor után egy lehúzott félsor következik:
<Tsak a’ ?ferdödre>
Mind tsak a’ fördésen vagynak ’s a’ vizekbe futkosnak
Az esőt a’ Devaj varju fel károgja nagy fennyen
Es*
És
egyedűl sérikálgat magába a’ fövenyen*
E sor után + jel áll, de nem tudjuk, mit jelöl.
De az idö változásit észrevészik*
<meg érezik> észrevészik Az áth. szó fölé írva Csokonai kezével.
valóba
Az éjtszakánként dolgozó lyányok*
Jav. ebből: leányok
is a’*
A sor fölé beszúrva.
fonóba:
Midönaz égő métsesbe az olaj tsak szikrádzik
’S Körülötte holmi apro gomba teremni láttszik
Hasonlókép’ az essöböl bizonyal meg tud hatni
Hogy tiszta*
<és>
időt és*
es em.
fényes napot mikor várhatni*
A következő sor végig le van húzva:
<Mert akkor sem a’ tsillagok’ fénnye tompa nem lészen>
Mert sem a’ tsillagok’ tüze*
<fénye> tüze Az áth. szó fölé írva.
lágy homallyba*
homállyba
nem borul
Sem bátyára a’ tiszta hóld költsön fényért nem szorul
Sem*
<a’ levegön>
gyenge gyapju szálak a’ levegön nem repkednek
Se tollakkal a’ jo meleg napra nem terjeszkednek
Kedvellet Haltzionjai Thetisnek a partokon,
Sem nem tépászsznak*
tépászsz<..>nak
a’ Disznók holmi*
A szó eleje jav.
rongyot órokon
Hanem leszállnak a’ ködök a’ völgyeken,*
Jav. ebből: völgyeknek
mezőkön,*
<allyára> mezőkön Az áth. szó fölé írva. A következő sor végig lehúzva:
<Végig terülnek a’ mezön és a’ nap lenyugtára>
A’*
Beszúrva a sor elejére.
Nap*
<le>
száltával a’ bagolly nem huhol a’ tetőkönn
Nisus a’ hig levegőbe kovályog nagy magossan
Es*
És
Scillán*
Jav. ebből: ?Scillánn
bársony hajáért bosszut áll halálosan
Im a’ rettenetes Nisus nagy robajjal kergeti
Amaz elötte a’ szellőt gyors szárnyal veregeti*
A sor után egy lehúzott félsor következik:
<Azonkívül a’ hollók is>
Más felöl rekedtt torokkal a’ hollók a’ berekbe
Négyet ötöt kurjantanak; ’s oda fel a’ fészkekbe
Nem tudom mi édes öröm élesztvén a’ kedveket
Magok között meg zörgetik a’ fészket ’s leveleket;
Kedvek jön mihellyt a’ záport a’ fellegek lehintik
’S apro magzatjokat ’s édes feszkeket*
fészkeket
meg tekintik.
En*
Én
ugyan azt nem gondolnám hogy velek az Istenek
Elmét és a’ fatumoknál nagyobb észt köz lottenek*
közlöttenek
Hanem midön az időnek ’s az ég nedvességének
Változási, más útakra és formákra térének;
’S a’ meg nedvesült Jupiter az Austert meg inditja
És a’ ritkát*
Jav. ebből: ritkák
meg sűriti a’ sürüt meg ritkitja
Másképpen fordul az elme, mas*
más
a’ sziv indúlatja
Más midön a’ mord felhöket a’ felszél hajtogatja
Innen van hogy a’ madarak a’ mezőkben zengenek
Vigak a’ marhák ’s a’ hollók kákogva örvendenek.
*
A következő négy sor és az utána lehúzott két sor autográf.
De ha vígyázol a’ sebes Napra*
Az N n-ből jav.
’s a’ Hold’ rendére,
*
<?soha>
A’ holnap és a’ tiszta éj, soha nem tsábít fére.
Ha az új Hóld setét Szarvval Száll ki a’ levegőben:
Nagy zápor lesz a’ tengeren, nagy zápor a’ mezőben.*
Két lehúzott autográf sor következik:
<De ha Szűzi pirosság önti ortzáját, Szél fog lenni:>
<Arany Fébét a’ Szél mindég pirossá szokta tenni.>
*
Innen újra idegen kéz írása.
De ha szél lessz szüz*
A sorban egy „-jellel jelölve a betoldás helye, a ha szüz fölött betoldva: szél lessz
pirosság omlik tekintetébe;
A’ Széltől pirúlni szokott mindég az arany Fébe.
Ha negyedik feljöttekor (mert leg biztosabb Jegy e’)
Tisztán megy az Egen*
Égen
’s nem is tömpe a’ szarva*
A sor fölé beszúrva.
hegye:
Sem eső sem szél nemtámad azon az egész naponn
Sőt végig szép tsendes idő jár az egész hónaponn
’S a’ parton a’ szerentsével járt Hajósok áldoznak
Glaukusnak, Panopeának, és az Inó fiának
A’*
<Napból>
*
A lehúzott szó miatt tévedésből két névelő került egymás mellé, értelemszerűen em.
Nap is sokat jelent meg, mind a’ feltettzésébe
Mind mikor elrejti magát az Oceán vizébe
A’ Napról leg bizonyossabb*
Jav. ebből: biztosabb
jelt vehetnek*
Jav. ebből: tehetnek <fel>
mindenek
Akár Reggel akár ha a’ Tsillagok feltettzenek
Midőn a’ Nap feljöttekor a’ felhőkbe rejtezik
*
<Félig te>
Motskok fedik feltányérját*
féltányérját
: esős nap kovetkezik*
következik
Mert a’ Notus a’ Tengerről közelgett, mely a’ fákat
S vetéseket meg kavarja, zaklatja a’ Marhákat
Ha a’ felhő sok vak sugárt vér ki reggel magából
Halványon jön ki a’ Hajnal*
A j jav.
Tithon rózsás Agyábol.*
Ágyábol
Vaj! hijába borul a Zöld*
a<kkor a’> Zöld Csokonai kezével az áthúzott rész fölé írva.
Levél a’ lágy*
A sor fölött beszúrva.
Szöllőre
Annyi jég ugrál kopogva akkor a’ ház tetőre.
De jobb rá vigyázni mikor az Égről lefog szálni
Mert színébe több változást lehet akkor találni,
Ha kékes úgy essőt jelent, ha lang színű úgy szelet
Ha pedig motskok láttzanak tsillámló tüze felett
Akkor széllel és záporral zúdúlnak fel mindenek.
Én ekkor senki szavára a’ Tengerre nem menek
Én meg nem*
A sor fölött beszúrva.
oldom a’ partról Gályámnak alattságát.
De felhozván, ’s levivén a’ Nappalnak világosságat*
világosságát
Fényes Tányérral tündöklik, ne jövendöly essőket
Tiszta Eszaki*
Északi
szél fogja lengetni az Erdőket.
Végre mit hoz a’ késő Est*
Az E e-ből jav.
a’ Szél honnan hajtogat
Száraz felhőket, ’s a’ nedves Auster mivel látogat
A’ Napba lévő jelekből könnyű mindezt megtudni:
Ki is merné azt mondani, hogy a’ Nap tud hazudni
Ő gyakran *
Innen ismét autográf a következő 20 és fél sor.
megint sok*
<Nap fényre hozza ?zajáról> megint sok <?titkos> Az áth. szavak fölé írva.
titkon forralt*
<készűlt> forralt Az áth. szó fölé írva.
zenebonáról
Fortélyokrol ’s alattomos*
Jav. ebből: alattomba
hadak’*
<készül f....> hadak’ Az áth. szavak fölé írva.
közeljártáról.
Ő Cæsar’ halálakor is megszánta*
Jav. ebből: megszánták
Róma’ népét:
*
<A’>
Midőn*
<rosd>
homályos rosdával fedte tündöklő képét,
’S az istentelen Századok örök éjtől féltenek.
Bátor*
<abba>
akkortájba elég jelenséget tettenek,
Maga a’ föld, a’ tengernek habja, az undok ebek,
A’*
Az Utólagos javítás történt, de a névelő nem lett ennek megfelelően jav., értelemszerűen em.
nem kedvest*
<alkalmatlan> nem kedvest Az áth. szó fölé írva.
jövendölő madarak, és egyebek.
Hányszor láttuk, hogy az Etna kipukkant katlanjain,*
katjlanjain em.
Ártűzével*
Jav. ebből: ?A tűz...
pusztított a’ Ciklopsok’ határain,
És a’ lánggombolyagokat*
Jav. ebből: ?lánggombolyagokkal
’s a’ megolvadt köveket
Torkán kikalyimpáztatta? a’ fegyverzörgéseket,
Mindenütt a’ levegőbe Germania*
Az első betű jav.
hallotta,
’S az Alpeseket szokatlan rengés meginditotta.
Hallott*
A sor elé, fölé beszúrva.
Oriás Szó*
Szó<k>
is a’ tsendes berkekben széllyel,*
<között hallattak,> széllyel, Az áth. szó fölé írva.
Tsuda halvány kísértetek,*
kísértetetek Értelemszerűen em.
láttattak szürkés*
<?setét> szürkés Az áth. szó fölé írva.
éjjel.
A’ barmok is megszollaltak, szörnyűség! ím egy nyomra
Megállnak a’ folyóvízek, megreped a’ föld’ gyomra.
Az elefánt-tetem-képek bús*
<szomoru> bús Az áth. szó fölé írva.
könnyekkel áradnak,
’S a’ templomnak réz bálványi bánatjokba izzadnak.
A’ vizek’ királya Pádus *
Innen ismét idegen kéz írása.
sok erdöket kitepert
Örvényével, ’s ólat barmot minden mezön el sepert
Ekkor az aldozni*
áldozni
valo barmok testein belöl
A’ rosszat jelentő inak látzattak mindenfelől
Vérrel habzottak a’ kútak, es*
és
a’ városok széllyel
Az ordíto farkasoktol hangzottak egész éjjel.
Annyiszor a’ tiszta ég is soha még nem villámlott
’S*
A sor elé betoldva.
A gyászos Üstökös csillag annyiszor nem tsillámlott
Azért is látta Filippi hogy tábori Rómának
Hasonló fegyverrel ismét a’ hartzra ki szállának.
Nem is sajnálták a’ Hemus térjet*
térjét
az ég’ Isteni
Es*
És
Emathiat vérünkel kétzer kövériteni.
Lessz az idö hogy a’ paraszt vonván itt barázdákat
Fel hányja ekéjevel*
ekéjével
a’ rosda rágta dárdákat
Gerebjével kotzogtatja az üres sisakokat
Es*
És
tsudállya a’ kiásott sirba a’ nagy tsontokat
Hazánk hazai Isteni Romule ’s Vesta Anyánk
Ki örzöd a’ pompás Romát*
Az R r-ből jav.
es*
<tekints> es Az áth. szó fölé írva, és.
Tiberis[t]*
Tiberis Másolási hiba, ért. sz. em.
tekints ránk*
Az utolsó szó helyszűke miatt függőlegesen, szinte olvashatatlanul van írva a lap szélére. Csokonai (talán ezért) saját kezével a sor fölött megismételte a szót.
Ti ti legalább ez Ifjat kérlek oltalmazzátok
Hogy a’ leomló világot általa meg tartsátok
Ugy is régi hit szegését Laumedon Várának
Régen fizetjük már*
más Másolási hiba, ért. sz. em.
betses vérével a’ hazának
Hogy te véllünk vagy Oh Cesár, régen irigyli az ég
’S az emberek triumfusit hogy te ugy kedvelled még
Holott nem sokat néznek itt igazságra gazságra
Annyi had*
had<j>
jött annyi nemű vétek itt a’ világra
A’ szántásvetésnek*
Jav. ebből: szántásvetéshez
méltó betsületet nem adnak
El ragadják a’ főld mivest a’ mezök elsorvadnak.
Innen az Eufratesnek onnan Germaniának
Környéke, támaszt hadakat: imé frigyet bontának
Körül belöl a’ városok a’ fegyvert elöszedik
A’ pusztitó márs az egész földön kegyetlenkedik.
Mint mikor a’ verset futo*
<lovak>
paripák valahára
Ki rohannak a’ lántzoktol kiszabadult pályára*
pá<l>lyára
Hijába tart vad szájokon ragadják nyakra főre
A’ kotsist, ’s a’ zörgö kerék nem halgat a’ gyeplőre
A’ Georgiconnak
*
<A>
2dik Könyve
Eddig a’ szántó földeknek mivelését dallottam
Es*
És
az ég nek tsillagjait: Most már terád jutottam
Bakkhe ’s téged énekellek az erdei bokrokkal
Es*
És
a’ lassan nevekedő olaj fa suhantzokkal
Ide oh sajtoló*
sojtoló Másolási hiba, ért. sz. em.
Atyám im teledest teltenek
Itt a’ te ajándékidnak leg javával mindenek
Jer ide, sajtoló*
sajtaló Másolási hiba, ért. sz. em.
Atyám hányd el vesd el tsizmádat
Es*
És
ujj mustba ferdett lábbal tapodd velem a’ kádat
Virít a’ mezö rakottan az öszi gerezdekkel
Számodra és tajtékozik a’ szüret tőlt tsebrekkel
Elsöben is az élő fák nem egy moddal teremnek
Mert ezek közzül emberi munka*
Jav. ebből: ?nem
nem kell sok nemnek
Ezek dajkalkodás*
dajkálkodás
nélkül a’ mezön szoktak nőni
Es*
És
a’ vizek görbe*
A sor fölött beszúrva.
partyán*
Jav. ebből: partya, utána: <mellett>
önként árnyékot szőni
Illyen a’ hajlós iglitze a’ gyenge rakottyával
Es*
És
a’ tenger szin levelü ösz füzfa a’ nyárfával
2 Vers’ híjja.
Másoknak a’ gyökeréről sűrüséggel termenek
Tsemetéik, a’ Tseresznyék és a’ szilfák illyenek
A’ Parnasszus babérja is igy űl kitsiny korába
Bé boritatva annyának*
A második n az első fölé beszúrva
temérdek árnyekába
Ezek legelsö*
<gondj>
modjai a’ gondos természetnek
Igy nő minden bokor ’s erdős fái a’ szent ligetnek
Más módokat az emberi szorgalmatosság lele.
Ez*
Ez a’ A javítás után ez a névelő (értelem szerint, és szótagszám tekintetében is) feleslegessé vált, azonban nincs lehúzva, em.
tsemetét*
<ledugja>
dug a’ földbe, kit annyárol mettzele
Ez a’ földbe betemeti, a’ gyökeres töveket
Négygyé*
Jav. ebből: Négyfelé
hasitott karókat és meg hegyzett tzöveket
Más tsemeték*
tsemeték<?et>
megkivánják hogy görbén*
<a’ földbe szükség> megkivánják hogy görbén Az áth. szavak alá írva.
lehomlitsuk*
Jav. ebből: ?lehomlitani
Vesszejét s’ maga földjébe elevenen boritsuk
Másoknak még gyökér se kell a’ leg felső ágokat
El metzi a’ Gazda ’s bátran elülteti azokat*
A következő sor lehúzva:
<Söt a’ mi még nagyobb tsuda az olajfa tövéröl>
Söt nagy tsuda az olajfa ha levágják*
Jav. ebből: <e>lvágják, az e a sor fölött beszúrva.
a’ tövén
Ki viritt, száraz fájábol ismet*
ismét
újj gyökér jővén,
Sőt edgyik fának ágait, a’ mint gyakran szemlélni*
<láthatni> szemlélni Az áth. szó fölé írva.
Kár nélkül lehet*
<szoktak> lehet Az áth. szó fölé írva.
más fának ágaira tserelni.*
Jav. ebből: ágát <változtatni> tserélni Az áthúzott lész fölé írva.
Elváltozik a’ Körtvélyfa, ’s kinál oltot almákkal
’S a’ kő keménységű Somfa veresellik Szilvákkal.
Tanullyátok-meg hát Gazdák minden Faly mívelését
És tegyétek szelidekké a’ Fáknak vadtermését
Ne heverjen tunyán a’ Föld Izmaromat szöllővel
Bekell a’ nagy Taburnumot rakni olajvesszővel
És te oh díszem! és méltán legfőbb része híremnek
Mecenás! légy segítője elkezdett énekemnek!
Jövel szályki vélem edgyütt a’ Tengernek hátára
Kérlek*
Kérlek Tollhiba
adjál vitorlákat kisded Gállyám számára
Nemkivánok én itt mindent béfogadni Versembe*
Versembe<nn>
Nem hamingyárt száz nyelv száz szály*
<s’>
vagy szó van a mellyembe
Jer hajózzunk*
J<?övel járjunk> er hajózzunk Az áth. rész fölé írva.
a’ part megett, itt*
itt<en>
se költött versekkel*
Jav. ebből: költ<eménnyel> ött versekkel Az áth. rész fölé írva.
Se hosszas előbeszéddel nemkésem, ’s tekervénnyel
A’ mely Fák Magokba nyúlnak*
<nönek> nyúlnak Az áth. szó fölé írva.
néki a’ Levegőnek
*
<Igaz hogy>
Terméketlenek,*
A T t-ből jav.
de vígann, és mind izmosan nőnek
Mert az Anyafőld termeszti.*
A pont után következő új mondat eleje utólag át lett húzva: <De ha>
még is ha törsökjökbe
Béoltanak, vagy elrakják őket kapált gödrökbe
Le vetkezik vad voltokat, és a’ gyakor munkára
Könnyen engednek akár mely mesterségnek*
Tollhiba, az rl-ből jav.
szavára
Az is a’ mely a’ gyökérről terméketlen*
Az é utólag beszúrva.
növeki*
Az e i-ből jav.
Így-jár,*
Jav. ebből: Így-jár<sz>
tsak*
<tsak>
tágas mezőre az ember ültesseki
Most az Annya’*
Jav. ebből: Annyá<nak>
ágainak*
Jav. ebből: ágai <alatt>
homályos sátorába
Megfolytódnak gyümöltsei, és tsak sinlik magába
Már a’ mely fát magról vetnek lassan szokott az nőni
És árnyékot*
árnyékot Tollhiba
tsak a’ késő Unokáknak fog szőni
Elfelejtvén a’*
Az a r-ből jav.
régi ízt az almák elfajulnak
’S a’ szöllők rigóknak való hitván fürtel pirulnak
Úgy van, munkát vár mindenik sorjába kel ültetni
’S hogy szelid légyen temerdek*
Jav. ebből: temérdek
kőltséggel miveltetni
De az olaj-fát tövéről, a’ Szöllőt homlitással
Páfus Myrtusát szaporitsd vastag karó dugással
Plántárol*
Plántá<já>rol
nevelkedik a mogyoró kemény*
A sorban utólagos szórendcsere történt, ezt a szavak fölötti számozással jelöli a másoló. Eredetileg így hangzott: nevelkedik a kemény mogyorókemény <kemény> fája.
fája
A’ nagy Körös*
A K k-ból jav.
fa ’s Herkules árnyékos Koronája
A’ Cháoni Atyánk makkja a’ temérdek Pálmákkal
*
<Es>
’S a’ Tengeri veszélyeket meglátándo Lutz-fákkal
Ellenben a’ Diófába folytos vatzkort oltanak
És a’ meddő Platanusfán*
Jav. ebből: Platanusfát
derék almak*
almák
állanak.
Gesztenyével virítt a’ bükk gyertyánfán körtvéj virág
Fejérlik,*
<...>
’s a’ Szilfák*
Jav. ebből: Szilvák
alatt a’ disznonyáj makkot rág*
Olvhtl. szóból jav.
Mert a’ mint a’ haj középből kinőnek a’ kis bimbók
’S megszakasztják a’ gyenge bőrt: fel mettződik*
<ottan ?maga> fel mettződik Csokonai kezével az áth. szavak fölé írva.
a’ tsimbók*
A következő másfél sor áthúzva:
<Megmettzetik, és ölébe más fának szemét tévén öblébe>
<Összeforrasztják>
És öblébe belétévén más fának bimbótskáját
Össze forasztatják véle annak nedves méz gályát
Vagy a’ görtsetlen törzsököt el vágják, ’s meghasitják
Jó mélyre, és a’ termékeny ágat belé állitják
Nem soká magossan hánnya a’ fa boldog növését
Bámulván új leveleit, és idegen termését.
Osztánn nem tsak eggy eggy nemek van az erős szilfáknak
A Lótósnak az Idai Ciprusoknak, ’s Fűz*
Fúz em.
fáknak
A’ kövér olaj bogyók is*
<külömb>
nem eggy forma testűek
Vannak gömbölyűk*
<’s>
hoszszasok keserű gyümöltsűek
Nem eggy félék az almák is, az alcinaus fái
A Crustumi Síriai ’s fontos körtvély fajtái
Nem függ ollyan szüret a’ mi hazánkban*
A k a sor fölött betoldva.
a’ tőkéröl
Mint a’ millyet téphet Lesbus medimna veszszejéröl.
Vannak Tházusi szöllők és fejér Marotidesek
Ezek kövér azok pedig ritkás földbe kedvesek
Psythiai jó Aszszúnak a’ Nyúl*
Az N n-ből jav.
szöllő sugáros
Melly a’ lábra tekergődzik ’s a’ nyelvnek hamar káros.
Van bíbor ’s eleinn érő: a’ retziát mi névvel
Ditsérjem?*
Vesszőből jav.
de még sem érnek a’ Falerni pintzevel
Ollyan*
Az an utólag a sor fölött betoldva.
erös*
erös<sök>
az Ammini szöllők bóra, millyenek
*
<A>
Tmolusonn,*
A T t-ből jav.
’s az fejedelmi Fanénn is nem termenek
Eggy sem ereszt*
ereszt<het>
bort az apró Argitisnál bővebben
Sem bora Esztendő számra nem áll el erőssebben
Nem hagylak el ó! tsemegék Isteninél nagy betsű
Rodia, ’s tömött gerezddel kináló ketske-tsetsű
*
A következő 22 sor autográf.
De nem is számlálhatni fel, fajtájokat ’s*
<fajokat és> fajtájokat ’s Az áth. szavak fölé írva.
neveket,*
Jav. ebből: ?nemeket
Mert számba sem szükség venni olly szorossann ezeket.
Mellyet ha ki tudni akar;*
<szá>
vesse fel [azt]*
<prob> A sorból hiányzik egy szótag, a másik változatban azt szerepel, eszerint em.
magába
Mennyi fövényszemet kavar Zefirus Libyába;
Vagy midőn Eurus’ sebessen a’ vitorláknak esik,
A’ Partokat Joniumnak hány hullámi verdesik.
Nem mindenütt nöhet minden. A’ fűz kedvel patakot,*
<terem víz> [Az áth. szavak fölé írva: <a’ viznek> Alá: <?tsak víz>] Utána: <?körül,> Az áth. szavak alá írva: kedvel patakot,
Az*
Jav. ebből: A’
Eger*
Éger
motsárt,*
Jav. ebből: motsárnak,
a’ Tisza hideg helyet ’s északot.
A’ szikár gyertyán legjobban vágy a’ köves bértzekre*
<hegyekre> Az áth. szó fölé írva: <szirtokra> Ezek alá: bértzekre
A’ Myrtus’ a’ tengerpartra, Bacchus az enyh hegyekre.*
<halmokra.> Az áth. szó alá írva: hegyekre.
Nézd el bár a’ világ’ szelin*
szélin
mivelt tartományokat,
Az Arabs keletső házát ’s a’ festett Gelónokat.
Minden fának más hazája. Tsak az egy Arabia
Terem Tömjént, és fekete ebénust tsak India.
Mért*
Olvhtl. szóból jav.
említsem a’ jó szagú*
Az ú a-ból jav.
Balsam’ izzadó fájit,
*
<Va>
És a’ szüntelen zőldellő Akántnak bogyókájit?
Vagy a’ lágy szősszel őszűlő berkét a’ Szeretsennek,
’S Hogy*
A H h-ból jav.
a’ Szérek gyenge gyapjut a’ falevélről szennek?
Vagy*
<ligetit>
az Otzeán’ vizével*
Jav. ebből: vizénél
határos*
<fekvő> határos Az áth. szó fölé írva.
Indiának
Ligetit, hol végső öble van a’ föld határának?
Hol a’*
a’ <magas>
fák*
<nak> <tete>
tsúttsát nyilakkal megtetézni nem lehet.
Pedig az a’ nemzet nyillal serény probákat tehet.*
Eddig autográf.
*
Innen ismét idegen kéz írása.
Media termő hazája ama*
A ma utólag a sor fölé betoldva.
boldog almának
Mellynek fanyar íze legjobb a’ méreg ártalmának
Űzésére ha a’ gyilkos Mostohák megetetnek
’S a’ Pohárba vesztő fűvet, és öreg irást vetnek
Nagy fa ez és mint a’ babér rá nézve ollyan maga
’S*
A sor elejére beszúrva.
Babér volna tsak hogy külömb meszsze terjedő szaga
Kivált virági állandók és bármi dühös szelek
Fúttára is le nem hulnak rolla a’ zőld levelek
Bűzös szajjok*
szájjok
lehelletét ennek nedvével vesztik
A’ Médusok, ’s az eltikkadtt öregeket élesztik
De sem a’ Médusok gazdag Országának erdei
Sem a’ szép Gánges sem Hermus*
A H olvhtl. betűből jav.
aranyporos vizei
Nem vagnak*
vágnak
ki Itália főldénn, sem Bactrataja,*
Bactra tája
Sem India sem a’ tömjént termő kövér Panchája.
Ezt sem a’ tüzet lehellő Bikák nem szántogatták
Mint midőnn a’ barázdákból hajdan kitsiráztatták
A’ szörnyü Sárkány fogait mellyekből*
Az ek utólag a sor fölé beszúrva.
a’ dárdának
’S A’ Sisakos vitézeknek kalászi borzadának:
Hanem rakva van Bakhusnak Maszszicusi borával
Terhes búzával Olajjal, és a’ legszebb tsordával
Innen a’ hartzra termett Ló kiszáll gőgös fejével
Amott az oltári Bika Clitumnus szent vizével
Meg mosatvánn, gyakran megyen temérdek nagy ságába
Roma triumfusi előtt Istenek templomába
Itt örök tavasz van ’s a’ nyár havai külömboznek*
A sorban szórencsere történt, ezt a szavak előtt, fölött álló sorszám jelzi.
Kéttzer ellenek a’ barmok, és a’ fák gyümöltsöznek
Nem lelsz itt sem vad Oroszlánt ’s vérengző Tigriseket
Se tsomorka meg nem tsalja a’ szegény füvészeket
Sem a’ kígyó nem tsavarog temérdek karikával
Se nem débollya a’ földet öl számra nyúlt farkával
Vesd hozzá még oly sok*
<annyi> oly sok Az áth. szó fölé írva.
jeles Városoknak számát is
És az illyen Városokra tett költséges munkat is
A’ meredek*
Az e utólag a sor fölé beszúrva.
kősziklára kézzel rakott Várakat
A’ Folyó vizeket, ’s töllök mosott régi falakat
Szóllyak é az alsó ’s felső Tengerről, ’s a’ tavakrol
A’ nagy Lárról, ’s a’ tengeri zajjal duzzatt benakrol?
Említtsem a’ rév partokat, és a’ Lukrin gátjait
’S A’ boszszonkodó tengernek ott tsikorgó zajjait
Hol harsog Julius vize vervénn a’ Tengert viszsza
’S Hol a Tirhénum özönét Arvernus torka iszsza
Itt teremnek az ezüstnek folyási ’s a’ réz értzek
Bőven vannak és arannyal bövölködtek a*
Jav. ebből: az
bertzek*
Ez után egy lehúzott sor következik:
<Itt nöttek volt a Mársusok ?körmön termett férjfiak>
Itt nőttek fel a’ Marsusok ’s több*
Marsusok ’s több A sor fölé beszúrva
körmönn font*
<hadra termett>
férjfiak
A’ nyársal*
Jav. ebből: nyársas
vívó*
A sor fölött beszúrva.
volskusok,*
<Márssok>
és a’ Sabinus fiak
A’ sanyarusághoz szokott Ligurok Détziusok,
Nagy Camillok ’s hadra termett SCipiók Máriusok
És te legnagyobb Césár ki Asia vég tsúttsába
Győzöl ’s nem botsátod*
botsátod Tollhiba, a t d-ből jav.
a’ lágy Indust Roma várába
Idvez légy gyümöltsök*
<Saturnus földe> gyümöltsök Az áth. szavak fölé írva.
’s Hérók nagy*
A sor fölött beszúrva.
annya*
<szép>
Itália
Idvez légy Saturnus földe imé eggy hazád fia
Kivánja*
<Énekli> Kivánja Az áth. szó fölé írva.
a’ te kedvedért enekelni*
énekelni
azokat
A’ hajdann annyira betsült és gyakorlott dolgokat
Im’ én a’ Szent forrásokat felmérészlem bontani
És Ascra verseit Roma Városiban*
Jav. ebből: Városába
mondani
Itt van már hellye hogy szollyak a’ földeknek tsinnyárol
Erejéröl szineiröl külömb termö-voltárol
Elsőben a’ durva földet*
Jav. ebből: ?földön
és mostoha*
<kellemetlen> mostoha Az áth. szó fölé írva.
dombokat
A’ hol sívó agyag vagyon ’s a’ köves porondokat
Tövis bokrok borityák el; Pallás olaj fájának
Sokáig élö erdeje választya el magának
Ennek jele, ha a környék bénőtt vad olaj fákkal
’S bé van teritve a’ mezö erdei bogyotskákkal
De az*
Jav. ebből: a’
a’*
<melly> a’ Az áth. szó fölé írva.
főld*
<vidám>
kövér ’s vidám kellemetes nyirokkal
Melly*
A sor elejére beszúrva.
Termékeny sürü füvel, és buján nőtt gazokkal
A’ millyet gyakorta látunk a’ horpadtt*
<görbe> horpadtt Az áth. szó fölé írva.
hegy allyában
Hová a’ patak a magos szirtokrol lebuktában
Hordja a’ boldog iszapot, és a’ melly délre vagyon
’S*
<benne>
a’ horgas ekéktöl gyülöltt*
Jav. ebből: gyülölt
perje felnőtte*
<?szereti> felnőtte Az áth. szó fölé írva.
nagyon
E’ fog néked állandó és bő bort termö vesszőket
Nevelni, itten szedheted gazdagon a’ szöllöket
’S azt a’ nedvet mellyet szoktunk az Istenek számára
Arany tsészékböl*
<?tőtni ki>
apranként*
apránként
kitöltni az oltárra
Midön a’ pofók Tyrhenus fú elefánt sípokat
’S fel adjuk terlyett tálakban a’ füstölgö tagokat
Ha pedig nagyobb kedved van tsordákat legeltetni
Borjakat vagy a’ Juhoknak fajzásit tenyésztetni
Vagy pedig a’ mivelt földet elemésztö*
Jav. ebből: elenyésztö
ketskéket
Erdőt keres es*
és
a’ kövér Tarenti vég vidéket
Vagy a’ millyen mezöt szegény Mantuátol elvettek!
Mellynek pázsitos vizénél*
<f>
hó szin hattyuk ferdettek
Mindég talál ott a’ marha tiszta tsergetegeket
Legelöböl sem lát szüköt,*
Jav. ebből: szűköt
mert a’ mennyi fűveket
Egy hosszu napon a’ Pásztor le étet tsordájával
Egy kurta éjj viszsza adja mind azt hüs harmattyával
Legjobb búzának*
Jav. ebből: búza<föld>
a’ barna*
Jav. ebből: barnás
’s porhanyó Mezőt mérni
Külömben is a’ szántással ezt kívánnyuk elérni
Jó föld melly a’*
<szép a’> föld melly a’ Az áth. szavak fölé írva.
szántóvasnak*
Eredetileg: szántóvas, a [na]k utólag beszúrva. Utána: <alatt sikeres> az áth. szavak fölé írva: <me>
mettzésénel sikeres
Se honnan sem tzepel haza több terhet a’ szekeres*
<...> szekeres Az áth. szó fölé írva.
Jó föld az is melyről a’*
<f>
vén Erdőt elpusztitotta
’S a’ régtől fogva*
A sor fölött beszúrva.
henyelő Berkeket kiirtotta
És a’ madaraknak régi hajlékait morogva
Feldulta a’ szantóvető mind gyökerestől fogva
Azok elhagyván fészkeket magossann elrepültek
A’ bémettzett Vastól pedig a’ mezők kiderültek
Mivel sivatag poromgya a’ Dombok görbéjének
Alig hoz törpe Kázsiát, és Rozmarint a’ Méhnek
*
A következő 26 sor autográf.
Igy az*
Jav. ebből: a’
éles Porkő ’s Kréta. A’*
Jav. ebből: Az
mint tartják némellyek,
Nints ezeknél a’ Kígyóknak jobb ételek ’s lakhellyek.
A’ melly vígály ködöt lehell és lenge*
Az e é-ből jav.
füstöt fakaszt,
Béissza*
Jav. ebből: <Konn...>ssza Az áthúzott rész fölé írva: Béi
a’ nedvességet ’s könnyen elbotsátja azt,
A’ melly tulajdon gyepével magát zőldbe borítja,
És a’ vasat*
vastat Értelemszerűen em.
tsipős sóval öszve nem rosdásítja:*
Az első s z-ből jav.
Az a’ föld fogja gyönyörű szöllőivel*
A vd-ből jav.
beszőni
Szilfáidat, abba fognak az*
<az> A sor fölé beszúrva, majd a sor alá írva: az
olajfák jól*
<bőven> jól Az áth. szó fölé írva.
nőni,
Munkád után észre vészed, hogy az legjobb marhának,
Hogy könnyen enged az*
Jav. ebből: a’
eke’ hórihorgas vasának.
Illyen a’ gazdag Kápua, és a’ Vesuv’ környéki,
’S*
Jav. ebből: És
az*
<elpuszt>
Acerrát elpusztító Claniusnak mellyéki.
Most már a’ föld esmérésre mondok egynéhány jelet.
Ha visgálod, mellyik ritka, vagy*
<a>vagy
tán sürű szer felett:
(Mert egybe a’ búzák jobban, másba a’ szöllők esnek,
A’ legritkább kell Bacchusnak, a’ legsűrűbb Ceresnek)
Előbb válassz ki szemeddel*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
egy jó helyet,*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
és végre
Ásassál a’ kemény földbe egy kútat jó méllységre,
Azután a’ kihányt földet*
A sor fölött beszúrva.
ismét visszahányassad,
És azt*
<tapodó>
lábbal*
Jav. ebből: ?lábakkal
bétapodván gödrét színig*
Jav. ebből: színíg
nyomassad.
Ha mind belé nem megy a’ föld:*
<úgy>
ritkának ítélhetni*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
Jó lesz ott*
A sor fölött beszúrva.
marhát*
<hajt sz>
tartani*
Jav. ebből: tarta<sz ott>
’s*
Jav. ebből: és
áldott szölőt*
szölő<?ket> A szó alatt: áldott
űltetni.
Ha pedig régi gödrébe a’ föld bé nem férhete,
És maradt*
Az m jav. ebből: ki
kinn a’ hányásból: sűrű a’ természete.
*
A sorban szórendcsere történt, ezt a szavak fölötti számozás jelzi. A csere miatt a mondatkezdő kis- és nagybetűket értelemszerűen em. Eredetileg a sor így hangzott: Tömött göröngyöket várj ott, és vaskos barázdákat,
Vaskos barázdákat várj ott, és tömött göröngyöket,
És a’ földnek*
<Botsásd neki a’> Az áth. szavak fölé írva: És <...>[E fölé: a’] földnek
szántására*
Jav. ebből: szántását, ?ha
fogd az izmos ökröket*
Eddig autográf.
*
Innen újra idegen kéz írása.
A’ Sós-főld pedig, és*
Olvhtl. szóból jav.
a’*
A sor fölött beszúrva.
melly*
melly<et>
keserűnek mondatik*
<neveznek> mondatik Csokonai kezével az áth. szó fölé írva.
A’*
Jav. ebből: ’S a
Gabona termesztésre nyomorultnak tartatik,
Már annak helyre nem hozza semmi szántás a’ baját
El veszti az Almák nevét, és Bachusnak a’ faját
Ezt így lehet megesmérni: veddle sűrű vesszőből
Font*
Az ns-ből jav.
Kasod,*
A d n-ből jav.
és sajtó szűröd*
Jav. ebből: szűrőd
a’ füstös ház tetőből
Tapodd színig azt az illyen hitván mező földével
Feleresztvén a’ leg tisztább*
A t r-ből jav.
forrás’ édes vizével
A’ nyomás közbe minden víz ki-fog versent buzogni
Nagy tseppek fognak a’ suhantz fonásinn szivárogni
Nyilván probát ád az ize,*
Jav. ebből: íze
és a’ ki meg kostollya
Össze huzott szájját majd a’ keserű elvásollya
Mélyk kövér föld, így tudhad[d]*
tudhad ért. sz. em.
meg: bár hánd a’ két markodra
Elnem porlik, sőt rá*
<ragad s>
mállik szurokként az újjodra*
Az ú j-ből jav.
A’ nedves föld nagy gazt nevel: ’s bár olly’ kövér ne volna
És füvente a’ buzára oly’ bő nedvet ne tolna.
Mellyik nehéz vagy konnyű föld, a’ terhe megmutatja,
A’ feket[e],*
feket ért. sz. em.
’s akár mi színt, a’ szem is megláthatja.
Az átkozott hideg jele, nem oly’ észre vehető
Ott holmi szurkos fa, Tisza, fekete borostyán nő
Ezeket így tudva tartván előbb kifőzve legyenn
Egész földed*
földet ért. sz. em.
, és gödröket vajass*
vájass
a’ magas Hegyenn
Göröngyeit az Eszaki*
Északi
szélnek hanyatt fektessed
A’ vídám szőllő vesszőket*
<az ?uto>
beléje úgy ültessed
Leg jobb hát a’ porhanyó föld ezt a’ szelek, és derek
Tsinállyák, ’s a’ feldúlt földet ásó izmos emberek
De ha vigyázo a’ Gazda választ két egy forma hellyt,
Az eggyikbe tsemetékkel nevendék ültetést ejt
A’ másikba, ha meg nőnek, sorjába el plántálja
Hogy az ültetvény mostoha annyát is igy ki állya
Sőt*
A sor elé beszúrva.
Sokan az ég*
ég<nek>
tályékat*
tályékát
meg rojják*
Az első betű más betűből jav.
a’ hélyban is
Hogy ki ki a’ mere állott arra állyon mostan is
A’ mint vagy a’ Dél pirítá, vagy Eszak*
Észak
felé hajolt
Ennyit tesz a’ mire kiki*
<már>
Ifjantan*
Az I i-ből jav.
rá szokott vólt
*
A sorban szórendcsere történt, ezt a szavak fölötti számozás jelzi. A sor eredetileg így hangzott:Jobb leszsz e dombos helyeken szőlőt rakni v[agy] téren
dombos helyeken leszsz e Jobb szőlőt rakni vagy téren
Azt visgáld meg leg előbb is: és ha már a’ kövéren
Mérted ki a’ barázdakat*
barázdákat
sűrünn áljon a’ vessző
Itt sűrün is terem Bakhus ’s aláb való nem lesz ő
Ha*
<De> <Ha> Ha Az áth. szó fölé írva.
domború tályékokat és a’ hátas lejtőket*
<lejtős hegyeket> hátas lejtőket Az áth. szavak fölé írva.
Valasztottad,*
Választottad
vigály sorral rakasd ott a’ vesszőket
De itt is az útak*
<am> az útak Az áth. betűk fölé írva.
mint a’ Milling őszve illyenek
És a’ metzett barázdákonn a’ fák sorba légyenek
Mint midőn a’ roppant hadba ki szállot[t]*
szállot ért. sz. em.
nagy taborral*
táborral
A’ fegyveres nép ’s egyenes tsoportokba*
Az ok a sor fölött beszúrva.
ált sorral
Sikra állott a’ Legénység fegyverét fel emelé
Melynek tsillámjától habzik a’ mező mindenfelé
Mig ugyan rettentő tsaták nem látszanak a’ népben
De a’ kétes fegyverek közt Márs*
Az M m-ből jav.
tébojog középben.
Minden útnak kimérése egyenlő számmal essen
Ne*
Az N olvhtl. betőből jav.
tsak hogy holmi átsorgó elmét gyönyörködtessen
Hanem azért is mert más képp a föld től nem vehetnek
Illendő erőt ’s az ágok jól el nem terjedhetnek*
terjedhetnek Tollhiba
Talám*
Talám Tollhiba
kérded*
kérdet Értelemszerűen em.
milyen légyen a’ gödrök nagysága is
Én bizvást el merném rakni kitsiny barázdába is
A’ mi a’ szőllőt illeti, de már az élőfának
Mélyebb ’s éppen nyakig érő vermek kivántatnának
Főkképpen az eskulusnak melynek ága az égbe
A’ mint tolúl*
A t olvhtl. betűből jav.
úgy siet le gyökere a’ mélységbe
Így tehát azt sem a’ télnek fagya meg nem ronthatja*
Jav. ebből: ?ronthassa
Sem a’ forgó szél sem zápor tőből ki nem forgatja
Ingadozás nélkűl megáll erőt vesz az időkönn
Sok ember kort végig élvén trutzol az Esztendőkönn.
Es*
És
akor*
<A Kor> Es akor Az áth. szavak fölé írva.
vaska*
<?demérdek> vaska Az áth. szó fölé írva.
gajjait szerteszét kiterjeszti*
A je utólag a sor fölé betoldva.
’S középpen álván temérdek arnyekát*
árnyékát
el terjeszti
Se szőllődnek*
szöllőd<et> nek Az áth. rész fölé írva.
a’ fekvését ne ejtsd nap nyugot felé
Se abba mogyoró fákat ne hadj ültetni belé
Se homlítni valót ne szedj a’ felső venyikéről*
Jav. ebből: v<o>nyikéről, az e az áth. betű fölé írva.
Se tsemetét ne ültessél a’ fának ág hegyéről
Olyan kedves nékik a’ föld. Se*
Az S olvhtl. betűből jav.
koszlobár*
közlobár Téves lejegyzés, em.
bitskával
Ne mesd le se bé ne ültesd*
<m olaj kerted> bé ne ültesd Az áth. szavak fölé írva.
hegyed vad*
<ne ögyelisd> hegyed vad Az áth. szavak fölé írva.
olaj*
<?fád[A szó eleje olvhtl. betűkből jav.> olaj Az áth. szó fölé írva.
fával
Mert a’ tüzet a’ gondatlan Paraszt sokszor elejti
Mely a’ kövér kéreg alatt magát előbb*
Olvhtl. szóból jav., utána: <elejti> Az áth. szó fölé írva: <rejti>
elrejti
Majd meg ragad a’ tuskoban és az ágoknál fogva
Magossan reppen az égre nagy retsegve ropogva
*
A sor fölött áthúzott betűk: <A’ ?da>
A’ Levélről az ágakba*
ágak<ra> Az áth. rész fölé írva: <ba>, utána: ba
több több erővel gerjed
Mig végre diadalmasan a’ leg tetőre terjed
Minden berket láng[b]a*
lánga Ért. sz. em.
borit és szurkos köddel végre
Barna felhő*
<?feje> felhő Az áth. szó fölé írva.
gombojagot hömpörget fel az égre
Ki vált berkedre Északról*
<ha ... todúl> Berkedre Északról Az áth. rész fölé írva.
ha több fergeteg*
fergetek Ért. sz. em.
tódúl
’S az szelek szárnyán a’ tűzvész katskaringozva lódúl
Ha e’ történt sem a tökék többé ki nem hajtanak
Sem a’ veszők bár elmetzed*
A d t-ből jav.
ágot nem botsátanak
Többé akkor*
<a’ föld> akkor[Az r l-ből jav.] Az áth. szavak fölé írva.
ki nem virit a’ föld hasonló fával
Tsak a’ tsip tsup vad olaj fa marad fanyar ágával.
Te ne halgass semmi*
<egy> semmi Az áth. szó fölé írva.
okos*
okos<nak>
tanátsára oly nagyon
Hogy Eszaki*
Északi
szél futakor áss gödröket a’ fagyon*
Egy csonka sor következik:
<Akkor a’ tél a’ mezőket>
Akkor bézárja a’ mezőt a’ deres*
<fagyos> deres Az áth. szó fölé írva.
tél, ’s nem hagyja
Hogy a’ gémberedett gyökér a’ földet megragadja*
megragadja Tollhiba
Legjobb akkor rakni szöllöt ha piros tavaszra már
Eljőtt a’ nyulánk*
<hosszu> nyulánk Az áth. szó fölé írva.
kigyókat faldoso*
kígyókat faldoso Jav. ebből: kígyóktól mardoso
fejér madár
Vagy hideg ősz kezdetével midőn a’ nyár elhaladtt
Es*
És
paripájin a’ gyors nap a’ tél pontig nem szaladtt
A’ tavasz hát leg jobb dísze az ágaknak ’s a’ fának
Tavasszal vár a’ dagadtt föld nemző*
<termő> nemző Az áth. szó fölé írva.
magot magának
Ekkor minden ható Atyánk az Ether jó kedvébe*
kedvébe<n>
Termékeny záporral száll le vig mátkája ölébe
És nagy teste közösülvén ennek a’ nagy testével
Minden termést és magzatot táplál*
táplál Tollhiba
friss erejével
Akkor az út féli bokrok madár szokkal zendülnek
A’ tsordák szokott naponként a’ Venusra bőszülnek
Szülhetnék az áldott mező gyenge nedvel van tele
Fel bizgatja pesgő méhét Zefir olvaszto szele
’S*
Jav. ebből: Es
az*
Jav. ebből: a’
ifju*
Olvhtl. szóból jav.
napra a’*
<hantok>
fűvek biztosan katsingatnak*
ka<ndikálnak> tsingatnak Az áth. rész fölé írva.
’S a’ kászolódó alszéltől a’ szőlők nem tarthatnak*
<bujkálnak> tarthatnak Az áth. szó alá írva.
A’ tátos felszéltöl kotrott záportol sem ijjednek
Hanem gyöngyökkel bimboznak ’s leveli ki keshednek*
Ez után egy csonka sor következik:
<Én azt tartom>
Gondolnám hogy a fel serdült világ’ szopós korába
Nem folydogaltak*
folydogáltak
a’ napok más rendbe és formába
Tavasz volt akkor és a’ nagy világ tavaszlott maga
’S deret horkantó szusszával Eurus ki nem ballaga
Mihelyt a’*
<barmok>
legelső nap fényt, a barmok*
<világot> napfényt, a barmok Az áth. szó fölé írva.
szippantották*
A következő sor le van húzva:
<Ez a’ vas<fejű>[Az áthúzott rész fölé írva: <rá ütött>] emberek [Alá: <népek>] a’ főldön meg szállották>
’S a’ vasra ütött legények fejeket feltartották
A kopogó parlag közzül, és meg szállották magok
A’ vad állatok az erdőt, a’ mennyet a csillagok
Nem*
Jav. ebből: Meg
is lett volna embere illy tetemes szakmánynak*
<munkának> szakmánynak Az áth. szó fölé írva.
Más ként a’ totyakos világ, ha a’ hév*
<hév> Az áth. szó fölé írva: <nyár> Alá: hév
ragyogványnak
Es*
És
a’ kemény télnek*
<sullya>
néha nem volna pihenése
’S pártyát nem fogná*
Az utolsó betű javítva.
a’ főldnek az ég megenyhűlése
Végre akár mely’ tsemetét*
tsemetét Tollhiba
ültetz örökségedbe
Zsiros ganéjjal hintsd meg azt, és a’ földbe jol tedd be
Vagy szűrő követ áss mellé a’ vagy szennyes tsigákat
Hogy le-ereszszék a’ vizet, és lengeteg párákat*
A t olvhtl. betűből jav.
Kedvek toszszan a’ kis fáknak: sokann találkoztanak
A’ kik reá nehéz követ, ’s nagy téglákat hoztanak
Hogy a’ légyen tartalékuk ha sok záporok járnak
’S A’ tikkatt mezőt hasgattya hév kutyája a’ nyárnak
Az ültetett tsemetéknek tövét jól meg hordatni
Gyakran szükség leszsz ujj földel, s kapával meg ásatni
Vagy be vágott szántó vassal forgatni a’ rögöket
A’ Szöllőbe hajkorászni*
A korá olvhtl. betűkből jav.
a’ küszködő ökröket
Meg*
<Be> Meg Az áth. szó fölé írva.
kell szerezni számára hántott rúdból koplyákat
Sima gyéként kőrös*
Az ö i-ből jav.
karót, és kétágú villákat*
A k g-ből jav.
Mellyek által a’ szelekkel*
Jav. ebből: szeleknek
mind*
A sor fölött beszúrva.
jobban trutzolhasson*
<ellent> alhasson Az áth. rész fölé írva: trutz, az o a-ból jav.
És a’ Szilfák ága hegyén a’ lugasra kúszhasson.
Hanem illendő kedvezni a’ gyengéded szöllőnek
Midőnn fiatal korába ujj venyigéi nőnek
És a*
Olvhtl. betűből jav.
veszsző az ég felé nyomul*
<siet> nyomul Az áth. szó fölé írva.
virgontz erőbe*
Jav. ebből: ?erővel
’S néki tagitott*
<eresztett> tagitott Az áth. szó fölé írva.
gyeplüvel vágtat a’ levegőbe
Még most nem kell mettző késsel sértegetni*
sértegetni Tollhiba
agait*
ágait
Hanem tsak kézzel tsipkedni imitt amott kattsait
Midönn osztánn a’ szilfákra mászvánn izmos jövéssel
Fel nőttek; tépd le lom[b]jait,*
lomjait Értelemszerűen em.
mesd meg veszszeit késsel
Addig félnek a’ fegyvertől de most már keményebben
Bánhattz velek, és pongyola ágát nevelhedd szebben
Sövényt is szükséges*
Jav. ebből: szükség <leszsz>
fonni, ’s a’ Marhát el tiltani
Kivált mig gyenge, és a’ bajt ki nem tudja állani.
A’*
A sor elé beszúrva.
Mellynek egyéb*
Olvhtlan szóból jav.
aránt is sok ellenségi vagynak
Ki van téve*
téve Tollhiba
a’ hév Napnak, ’s a’ sanyargato fagynak*
Ez után egy teljesen áthúzott sor:
<Sőtt rajta a’ vad bivalyok, ’s a’ ketskék nagyon kapnak>
Sőtt az Erdei bivalyok, és ketskék belé tsapnak
Rajta a’ Juhok, ’s kivántsi Tinók is nagyon kapnak
Sőtt nem árt annyit a’*
<télnek> Az áth. szó fölé írva: <fagyos>
Dérnek zuzmarás keménysége
Sem*
Az S D-ből jav.
a’ tüzes kő sziklákat sütő nyárnak hésége
A’ mennyi kárt a’ nyájj tészen. ’S kemény fogának mérge
Fekélyt kapvánn a’ harapás helyénn, a’ tőke kérge
Bakhus oltárin a’ Ketskét*
A K k-ból jav.
e’ vétkéért áldozzák
És a’ régí játékokat a’ néző szinre hozzák
Ezért tették fel jutalmul a’ játtzóknak mustráján
A’ Nagy Athéne Lakosi a’ Faluk ’s útak táján
Mikor poharat forgatván a’ lágy hantú Mezőkönn
Vigan ugráltak olajjal meg kent ketske Tömlőkönn
Eképpen a’ ma népek is kik a’ fel dult Trojának
Omlásiból Auzonia határin meg szállának
Enyelgenek bárdolatlan versekkel ’s hahotával
És*
<az>
odvas kéregbe vájott ijesztő álortzával
És tégedet vig dalokkal ó Bache kurjongatnak
’S*
A sor elé beszúrva.
Néked a’ magas fenyőre apró babot*
bábot
aggatnak
Mellyért kitsiráznak minden szőllők bő termésekkel
Meg telnek a’ horpadt völgyek potrohos gerezdekkel
Bé terül gazdag szürettel a’ Hegyek boltozatja
Valamerre a’ kis isten tisztes fejét ingatja
Azért hazai Versekkel Bachust hívenn tisztellyük
És néki Szent pogátsánkat, ’s Tálunkat fel emellyük
*
<Szarvan>
És a’ szarván vitt Szent Bakot oltáránál leüttyük
’S mogyorófa nyárson kövér belső részét megsüttyük
De van még edgy másik szorgos munka is a’ Szőllőben
Mellybe semmi sok sem*
<...>
elég: mert minden Esztendőben
Háromszor négyszer kapálni szükség, ’s a’ porondokat
Kapafokkal mindég törni, ’s irtani a’ lombokat
Visszakerül újj forgással a’ földmíves’*
Az í i-ből jav.
munkája
És szokott nyománn előjön az Esztendő’*
Jav. ebből: Esztendő[ne]k
pályája
Mert mikor már késő zőldjét a’ szőllő elhullatta
’S az erdők díszét a’ Fagyos felszél lefosztogatta
Már akkor a’ serén Gazda a’ jövő Esztendőről*
Jav. ebből: Esztendőröl
Gondoskodik, és lehánnya a’ meg tarólt szöllőről*
Jav. ebből: szőllőröl
Saturnus görbe késével a’*
<ts>
koszlobár vesszőket
*
<És>
’S a’ mettzés közbe tsinosabb sorra szoktatja őket
Első légy a’ kapállásba, első égetésebe*
égetésébe
A’ venyigéknek, első légy a’ karók szedésébe
Leg utól szűrj. Két ízbe árt az árnyék a’ szőllőnek
És a’ tömött burjánok is benne két ízbe nőnek
E’ mindenik terhes munka. Betsüld a’ nagy mezőket
’S kitsit mively.*
<Az Iglitze>
Ezen*
Az E e-ből jav.
kívűl az iglitze vesszőket
Az Erdőben ’s a’ víz partján vágni kell a’ nádakat
És gonddal kell gyarapítni*
<szintugy szükség nevelni> gonddal kell gyarapítni Az áth. szavak fölé írva, szerintem autográf javítás.
a’ vadon fűzz szálakat
Bár a’ szöllő megvan kötve, a’ metző kés nem kell már
Bár a’ lankadtt vintzellér a’ sor végén dudolva jár:
Még is szükség meg kapálni ’s törni a’ göröngyöket
És félteni Jupitertöl a’ már meg értt fürtöket
Ellenben az olaj fáknak nem kell semmi mivelés
Nem kell a’ görbe késeknek a’ mettzés ’s a’ tördelés
Nem kivánják a’ karmolo gereblyéket ha végre
Meg ragadtak már a’ földbe ’s ha rá szoktak az égre
Maga a’ főld bő nedvet ád a’ plántált olaj fának
Ha fogával meg turkálják a’ bé horpadtt kapának
Es*
És
a’ szántás után bőven gyümöltsözik. Termessz hát
Kövér és a’ békességtöl kedveltt szelid olaj fát
Az Alma fák is ha egyszer erős tőre akadtak
Es ha a’ nékik szükséges erőre találhattak
*
<Saját>
Magoktol is nagy sebessen az ég felé felnyúlnak
Es*
És
igy a’ mi dajkálkodó erönkre nem szorúlnak
Azomba sürün tenyésznek az erdők gyümöltsei
’S vér szín bogyókkal pirulnak a’ madarak fészkei
Kaszálhatni a’ Zanótot bértzen fáklyát hasítnak
Mellyek éjtszakára tüzet adnak*
Az első betű javítva.
es*
és
világítnak
’S még sem ülteti az ember és rajtok munkát nem űz?
Mért*
Jav. ebből: Minek
emlitsek nagyobbakat im a’ rekettye ’s a’ fűz
Vagy a’ vetésnek fövényt ád vagy a’ méhnek virágot
Hüs árnyékot a’ pásztornak a’ marhának zőld ágot
Szép is látni a’ puszpánggal habzo Citor tetejét
’S A’ szurokkal bővölködő Naritia*
Az N n-ből jav.
erdejét
Szép látni az olly vidéket hol sem a’ gerebjének
Sem az emberi kezeknek munkái nem levének
Maga a’ Kaukazus bértzénn álló kopár rengeteg*
Jav. ebből: lengetek
Mellyet*
<szüntelen>
untalan tör, sodor keletröl a’ fergeteg
Külömb külömb termést nevel ád*
<nevel> ád Az áth. szó fölé írva.
hasznos gerendákat,*
A szó eleje más szóból jav.
Hajóknak fenyőt, ’s Házaknak Cédrus, és Ciprus fákat.
Ezekből gyárt a’ föld-mives a’ szekérnek kereket
Ezekből faragnak küllőt ’s horpatt hajó feneket
*
A következő 14 sor autográf.
A’ szilfa szép ágas bogas, a’ fűzfa hány vitlákat,
A’ mirtusból tsinálhatni legerőssebb kopjákat.
A’ kemény hadi szerszámot a’ somfából készítik,*
<vas természetű somfa legjobb hadi fegyvernek,> kemény hadi szerszámot a’ somfából készítik, Az áth. szavak fölé írva.
A’ Tiszafát Ituréi*
A szó vége javítva.
kézijaknak görbítik.*
Utána egy áthúzott, befejezetlen sor következik:
<A’ sima hársfa ’s a’ puszpáng>
A’*
Az A névelő után következő szó ([me]g) utólag lett a sor fölött beszúrva, a névelőt viszont nem javította Csokonai, értelemszerűen em.
meg*
A sor fölött beszúrva.
esztergályozható puszpáng és*
puszpáng<ba,> és Az áthúzott rész fölé írva.
sík hársfába
Éles vassal*
A szó eleje olvhtlan szóból jav.
sok szép metszést tehetsz külömb formába.
Úszkál a’ könnyű égerfa a’ vizeknek hátain,
Lebotsátkozván a’ Pádus’ hempelygő hullámjain.
*
Eredetileg ez és a következő sor fordított sorrendben állt, de mindkettő előtt egy +-jel áll a kéziraton, ami a két sor cseréjére utal.
Belé rajzanak*
<rejtik> rajzanak Az áth. szó fölé írva.
a’ méhek*
<is>
gyakorta a’ tserébe
A’*
Jav. ebből: Az
porlós tserfa odvába és elvásott kérgébe
Hát Bacchus millyen hasonló hasznú adományt talált?
Bacchus inditott*
Olvhtl. szóból jav.
sok bűnre*
Jav. ebből: ?bűnökre
okot; ő szerze halált
A’ dühös Centaurusoknak, Rétusnak és Folusnak,
’S a’ Lapithákat kondérral fenyítő Hylæusnak.*
E sor után másfél áthúzott sor következik, melyek már idegen kéztől származnak:
<Oh világtokat melly édes boldogságba élitek>
<Szántó vetők,>
*
Innen újra idegen kéz.
Oh millyen nagy boldogságba töltik áldott élteket
A’ Szántóvetök, tsak tudnák saját szerentséjeket
Kik ámbár a’ viszálkodó fegyverrel nem küllődnek
A jó szívü főldnek könnyü termésiből élődnek
Mert nállok a’ tág kapukra pótzolt kastély garádja
A’ reggel köszöntők árját pitvarral nem okádja
Nem vágynak a’ tzifra bóltal ki hánt ajtó felekre
Sem arannyal szőtt ruhákra, ’s Corinthusi rezekre.
Se gyapjokat a’ Siria kenötsébe*
<festékébe> kenötsébe Az áth. szó fölé írva.
nem mártják
Sem a’ *
<h>
jo olajt idegen Cásiába nem ártják
Hanem tsendesen nyúgodnak, élnek ártatlanságba
Minden jóval bövölködnek, hevernek a’ jószágba
Van itt barlang, van élő víz hűs tempéket láthatni*
A szó eleje olvhtlan betűkből jav.
Bőggnek a’ barmok és a’ fák enyhébe szunnyadhatni
Itt az erdő ’s a’ vadakkal meg rakott szövevények
Itt vannak a’ munkát győző szükön élő legények
Itt Istent félik ’s Attyokat meg betsűlik: Itt jára*
Jav. ebből: jár a’
A’ Világbol*
Jav. ebből: világból
kiköltöző*
Jav. ebből: <el>költöző
igazság utóljára
Én meg az édes Múzsákhoz*
A szó vége olvhtl. betűkből jav.
szitók mindennél jobban
Kiket halálból szeretek ’s tömjénem nékik lobban
Ők mutassák meg az égnek jártát ’s a’ tsillagokat
A’ napnak fogyatkozásit és a’ hóld fertályokat
Mi erötöl rendűl a’ föld a’ tengerek dagadnak
Fellyül haladván gátjokat es*
és
ismét lelohadnak
Miért siet a’ téli nap a’ tengerbe*
<olly hamar a’> a’ tengerbe Az áth. szavak fölé írva.
vágtatni
Vagy mi tudja a’ késő éjt olly soká tartóztatni
Ha úgy meg gyávul minden vér szivem fagyos öblébe
Hogy a’ természetnek bé nem vergődhetem ölébe:
Ám ditsösség nélkül fogom kedvelni a’ réteket
A’ folyókat,*
<mezőket> folyókat Az áth. szó fölé írva.
’s a’ vőlgyek*
vőlgyek<be>
köztt letsörgő kútfejeket
Oh hól vagynak a’ szép mezők a’ Sperkhiusi liget
És a’ Lakoni szüzektöl béborongoltt Táiget
Oh ki visz engem a’ Hemus’ hives vőlgye allyába
Ki sátoroz bé a’ fáknak temérdek árnyékába
Boldog ki meg esmerhette minden*
<a’> minden Az áth. szó fölé írva.
dolognak*
Jav. ebből: dolgoknak
okát*
Jav. ebből: okait
Es*
És
pillantás nélkül nézi a’ félelem homlokát
Ki a’ meg kérlelhetetlen fátumot öszve zúzta
’S a’*
<?zörgo>
fösveny*
fösvény
Acheron zörgő neszét megsarkantyúzta
Boldog az is ki esmeri a’ mezők Isteneit
Pánt és az öreg Silvánust és a’ Nymfák szűzeit
Nem ügyel az sem a’ népre, sem királyi bársonyra
Sem az egymással tzivódó hűségtelen rokonra
Bátor a’ pártos Dákusok a’ Dunán nyüsögjenek
Bátor Róma mit tsinaljon*
tsináljon
’s az országok vesszenek
Ő sem az ügyefogyottat esdekelve nem szánja
Sem a’ Gazdag elő mentét irigy képpen nem bánja
Le szedi a’ fák’ és mezők’ önként nőtt gyümöltseit
Nem esmeri a’ balgatag törvény székek pereit
Mások a’ tengert lapáttal verdesik fegyvert fognak
A’ Királyok tornátziba tolongnak átsorognak
Ez a’ szegény városokat borítja füstbe porba*
porba Tollhiba
Tsak hogy drága kőből igyék ’s takarodzék biborba
Más eldugdossa arannyát és elásott kintsén űl
Ez a’ szószóllók székébe fakép módjára*
<a’ ?szepegesbe> fakép módjára Az áth. szavak fölé írva.
el hűl
Ez a’ játék-néző-helybe meghökkent száját táttya*
Jav. ebből: táttja
Kőszőntvén a’ Tanáts*
A T t-ből jav.
és nép kettős tapsa viváttya
Vigadnak kik rokoniknak a’ vérébe uszkálnak
Számkimenvén más ég alatt ujjabb hazát*
A h ?f-ből jav.
találnak
A’ földmives pedig görbe*
Jav. ebből: körbe
ekéjével fel vájja
Szántó főldjét és innen van az esztendő munkajja.*
munkájja
Ebből táplálja hazáját és apró unokáit
Ebből érdemes tinóit ’s ökreinek tsordáit
Nem nyugszik mig az esztendő vagy a’ fák gyümőltsével
Vagy a’ barmok fajzásival vagy Céres kévejével*
kévéjével
Meg nem tőlti nagy bővséggel mig tsak megnem terheli
Terméssel a’ barázdákat és minden tsűr nints teli
Bé-jön a’ tél fa olajat tör*
<nyom> tör Az áth. szó fölé írva.
tsikorgó préssébe
*
<?M>
Vigan makkolnak disznai van vatzkor a’ tserébe
Az ősz is sok gyümöltsöt hoz és a’ meleg napokon
Főzödik a’ szelid szüret az enyhős*
enyhő ’s Másolási hiba, em.
kö szirtokon
Az alatt édes magzati*
magzati Tollhiba
ajakáról tsüggenek
Szűzen él*
A sor fölött beszúrva.
szemérmes háza bő téjjel*
<marhái> bő téjjel Az áth. szó fölé írva, az l k-ból jav.
tőgyellenek
A’ marhái és a’ vídám gyepen őszve ütközött
Szarvakkal*
A sor elé, fölé beszúrva.
Vínak*
Az utólagos betoldás miatt a nagy kezdőbetűt kicsire javítottuk.
a’ kövér gödöllyék egymás között
Maga innep napokat tart a’ fűvön felódalt dűl
Hol a’ kantsót szinig tőltik társai a’ tűz körűl
Bachust hivja kitseppentvén a’ bort az ő számára
És*
Es em.
a’ marhák őrzőinek*
<pásztorinak> őrzőinek Az áth. szó fölé írva.
tzélt függeszt a’ Szil*
<fűz>
fára
A’ mellyet sebes nyílakkal versent arányozzanak*
<...zzenek> arányozzanak Az áth. szó fölé írva.
Vagy mezitelen izmokkal*
<részekkel> izmokkal Az áth. szó fölé írva.
küszködéshez fogjanak.
Illy életet éltek hajdan a’ régi Szabinusok
Illyet Remus és a’ báttya*
<és>
’s a’ vitéz Ethruskusok
Így tette Róma a’ világ leg ékesebb tsudáját
Bé keritvén egy kőfallal hét hegynek a’ pompáját
Illyen életet élt vala e’ földön hajdanába
Maga az arany Szaturnus: mig páltzáját markába
Nem vette Dikte Királlya; és mig az agyonütött
Tulkokból a’ kegyetlen nép vendégséget nem ütött
Még akkor senki fülébe trombiták nem harsogtak
Még a’ vaskos ülőkön vert fegyverek nem kopogtak. –
De mi messze tartó mezőn nyargaltuk meg pájánkat
Illő már ki zábolázni tajtékzó paripánkat.
Vége a’ Második Könyvnek.
A’ Georgiconnak.
III Könyve.
Nagy Páles, és Amfrizusi hires pásztor már ti is
Lésztek énekim ’s Litzéum erdei ’s forrási is
Ugy is már egyéb tárgyú vers melly az üres elméket
Múlathatná közkézre kelt ’s bétölt minden környéket
A’ viz mellett ahol a’ nagy Mintzius lassan kereng
És tsavargó partya körűl a’ gyenge nádperém leng
Cesárt fogom állitani a’ Templom kőzepére
Ő birja az én Templomom: az ő tiszteletére
Én mint*
mind Ért. sz. em.
győző ’s tűndökőlvén Tirusi ujj bíborba
Száz négylovas kotsit hajtok a’ pataknál a’ porba
Egész Görögség Álfeust ’s Molorkberke vidékit
Elhagyván számomra tészi pájafutó játékit
És kűszkődik nyers kesztyűvel: én magam homlokomat
Olaj ággal koszorúzván viszem ajándékomat.*
ajánd komat Ért. sz. em.
Szabályos hivatkozás a megnyitott szövegre
Felhasználási feltételek: [Tovább...] Hivatkozás: Csokonai Vitéz Mihály, Georgicon, Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Elektronikus kritikai kiadás, DOI: 10.5484/Csokonai_Vitez_Mihaly_osszes_muvei, id:
csokonai_vers_0800_k, s.a.r.: Orosz Beáta, transzmed.: Tóth Barna Hozzáférés: 2024.04.26, https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_vers_0800_k