MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
8, Szerelmes Tagadás
M’ért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne rontsd, ne rontsd azokkal
Kedvedet!
Mért remegsz Szerelmesedtől?
Ah! ki ijjesztett-el ettől
Tégedet?

Drága kincsem! csak te bírod
Szívemet,
Míg örökre puszta Sírod
Eltemet.
Addig is, míg csak lehellek,
Tégedet fórrónn ölellek
Hívemet.

Csak te is Hívedre nézzél
Kedvesenn,
Csókra újj csókot tetézzél
Szivesenn.
Igy lehet hívségbe lennűnk,
Karjaínkonn megpihennűnk
Csendesenn!

Jer, tekíntsd meg e’ virágos
Kerteket,
Hol bocsát a’ Hóld világos
Színeket.
Csókjaínk közt eggybe fojjúnk,
Ujj szerelműnkről danoljúnk
Verseket. –