HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Szatmárnémeti-gyűjtemény/II.
133. Ketskemét. Apr. 11dikén 1795. A’ Palatinus’ Nótájára.
Szerelmes Eggyezés.
Trochaicus. Aria.
I.
*
Az első sor előtt + jel.
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne rontsd, ne rontsd azokkal
Kedvedet!
Mért remegsz szerelmesedtől?
Ah! Ki ijjesztett el ettől
Tégedet?

2.
Drága Kintsem! tsak te bírod
Szívemet,
Míg örökre puszta sírod
Eltemet.
Akkoris, míg tsak lehellek,
Tégedet forrónn őlellek
Hívemet.

3.
Tsak Te is Hívedre nézzél
Kedvesenn,*
A K k-ból jav.
Tsókra új tsókot tetézzél
Szívesenn.
Így lehet hívségbe’ lennünk,
Karjainkonn megpihennünk
Tsendesen.

4.
Jer, tekíntsd meg e’ virágos
Kerteket,
Mellybe hínt a’ Hóld világos
Színeket:
Tsókjaink köztt eggybe fojjunk,
Új Szerelmünkről*
Az r b-ből jav.
danoljunk
Éneket!


A’ Hídi sétálásközbe’ Maius 10dikén
Amyntás. Laurámat e’ zőld fák
Alatt keresem:
Ah, szóljatok,*
Az ó olvhtl. betűből jav.
Nimfák!
Hol van Jegyesem?
Hah! mi szó
Zeng ott – óh
Tám Laurámmal
Hív mátkámmal
Zokog az Ekhó? –
Hah! mi szó
Zeng ott – óh
Tám Laurámmal
Hív mátkámmal

Laura. Hív mátkáddal
Hív Lauráddal

2en. Zokog az Ekhó? –


Duetto. Kettős Ének.
A’ Pesti Práter, vagy Közönséges Kertbe’
Maius’ 20dikán