MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Dafnis a’ Hajnalhoz
Szép hajnal, emeld-fel földünk felett
Az Egek alatt tündöklö Szent fáklyádat
Bársonyba ínnepli majd nap kelet
Az aranyozott felhők közt szűz ortzádat
Sok madarak concertjei tísztelnek már
Sok fa-tetőn éneklő fülemile rád vár
Jer vedd-el fényeddel, a’ még iszonyu Égnek Gyász ruháját
Hogy messze szélessze, a’ mord Éj fekete homállyát – !
Fel kél a’ rósákbol ’s illatozva
Emeli Zefir, nektárral tőlt szarnyait,
Harmatos tsokokkal játtzadozva
Tsipegeti-fel, még aluvó kis Társaít.
Már susolg,*
Az l a sor fölé beszúrva.
a’ fáknak tetején kerengvén,
Már piperés Rétünknek kebelibe lengvén.
Szárnyra kél a Rétnél a tőbb Zefirek nyájas kisded rajja
A’ nedves völgy, kedves szaggal*
zzaggal Ért. sz. em.
teli Liliomit nyajja
Rajta! kis szellötskék! szedegessetek
Viola szagot szárnyatok barsonyára
Mig Cloem fel nem kél siessetek
Vele pihegö hejjére s szátskájára
Mig aluszik játszodjatok Edesemmel
Majd ereit tsiklándozza…tok-fel
Akkor súgjátok-meg;*
Jav. ebből: még
Hogy hajnal előtt Daphnis már pihegett
Sohajtván szép nevét, itt e kis patak ere megett!