Egy pitzin kunnyhóm vagyon tsak
amott, hol bárányim járnak;
egy viz mellett, ʼs a viz tiszta,
Jer! Jer Doris Kunyhomba
Elötte áll egy magos fa,
melly egiszlen bé-borittya;
ez nap ellen vár azoknak,
kik benne vigadnak.
Egy ágon ül kis Filmile
hangzik jajjal tölt éneke
ugy, hogy a ki arra sétál,
néz, néz, bámúl, és meg áll:
szép tsermelye folyʼ alatta,
melly Ithis torkát gúnyollya:
Itt laktam soká egyedül;
nem többé társ nélkül.
Király vagyok e Kunyhómban;
Ki egyszer el-szunnyad abban
az álomnak dűll édessen,
ʼs tart – ne tánʼ ébredgyen:
O Kints! ki fel-érsz mindenvel
fog tetzeni Kunyhóm, hidd-el
genge vagy, – – szél fúj ortzádba
Jer! vélem Kunyomba.