1. Dávidnak dallya, mellyet Jehovának Kus Benjaminita iránt énekelt.
2. Uram, én Istenem! Tebenned bízok;
tarts fenn, és ments meg minden üldözőmtűl.
* Zsk2, 258b: <ragadgy ki, ’s > <oltalmazz> tarts fenn, és ments meg minden üldözőimtűl.
3. Ne tán oroszlyán módra megragadgyon,
’s nem lévén mentőm, szétszaggasson.
* Zsk2, 258b: <Ne tán, mint egy oroszlyán, szétszaggasson,> / <’s nem lévén mentőm,> / Ne tán oroszlyán módra megragadgyon, / ’s nem lévén mentőm, szétszaggasson.
4. Ha elkövettem ezt, én Istenem!
ha kezemet gonoszság megmocskolta;
5. ha megbántottam azt, ki velem békességben élt;
ha szorongattam azt, ki ellenem ok nélkűl tört:
* Zsk2, 258b: <ha azt üldöztem,> <szorongattam azt> <ki ellenségem volt ok nélkűl> ha szorongattam azt, ki ellenem ok nélkűl tört;
6. üldözzön ’s érjen el bár ellenségem,
tapodgyon le, ’s dücsőmöt tegye porrá!
7. Bosszúságodban kelly fel
, Jehovah!
* Zsk2, 259a és Zsk7, 294a: Kelly fel bosszúságodban Jehovah!
Ellenségimnek dühe ellen emelkedgy fel.
* Zsk2, 259a és Zsk7, 294a: ’s emelkedgy fel ellenségimnek dühe ellen;
Támadgy fel mellettem, ki igazságot parancsoltál.
8. Magad körűl a’ népeket gyűjtsd öszve,
* Zsk2, 259a és Zsk7, 294a: A’ népeket magad körűl gyűjtsd öszve,
’s magos bírószékedre ülly felettek ismét.
* Zsk2, 259a és Zsk7, 294a: ’s ülly ismét magos bírószékedre felettek.
9. A’ népeket az Úr itéli.
Itélly meg engem’ is, én Istenem!
ártatlanságom ’s igazságom szerint.
10. Szünnyön meg a’ rosszaknak gonoszsága;
adgy bátorságot az igaznak,
vesét és szívet átvisgáló igaz Isten!
11. Az Isten az én pajzsom;
* Zsk2, 259a és Zsk7, 294a: Az én pajzsom az Isten,
ki a’ jámbor szívűeket megójja.
12. Pártatlanúl itél az Úr,
’s naponkint kész a’ büntetésre.
13. Ha meg nem térünk, pallossát megélesíti;
felvonnya íjját, ’s kész arányban tartya.
* Zsk2, 259a: felvonnya íjját, ’s kész<en> arányban tartya.
14. Készen van nálla a’ halál’ szerszáma;
megtüzesíti nyilait.
15. Ím! a’ mit (ellenségem) megfogant, gonoszság volt;
* Zsk2, 294a: Ím! a’ mit megfogant* gonoszság volt; * [lábjegyzetben] Az ellenség tudni illik.
szerencsétlenség, a’ mit méhteherkint hordott;
* Zsk2, 259a: hordo<zo>tt;
’s hiú gyümölcsöt szült.
16. Ásott és gödröt vájt ki;
’s beomlott a’ verembe, mellyet vésett.
17. A’ vész saját fejére hárúl vissza;
* Zsk2, 259a: A’ vész saját <Önnön> fejére hárúl vissza;
agyára száll le hamissága.
18. Igazságárúl dücsőítem én az Urat.
* Zsk2, 259a: Igazságárúl dicsérendem az Urat; dücsőítem én
Felséges Istenemnek
hárfámonn éneklem nevét.