Egy kis Zsídó gyermek, a’ ki az egeknek
Ura, és Istene minden Isteneknek,
Parantsollya minden őrdögi Lelkeknek.
Hogy hagygyuk itt fáit e’ szent Ligeteknek,
És mennyen-el ki-ki a’ maga helyére
Viszsza, a’ szomorú Pokol’ fenekére.
Távozz hát jó Tzézár ezutánn meszszére,
Nem felelék többé senki’ kérdésére.