Sok kétségek, sok kérdések,
sok okok jönnek-elől,
Az Istennek tsudálatos
gondviselése felől.
Sokann az erős Istennek
e’ hatalmat meg-adják,
Sokann kételkednek benne
sokann pedig tagadják.
Tagadja fel-fúvalkodva
sok bolond ő magában,
Ki nem tudja mi van rejtve-
el az Isten’ titkában.
* titkaban Rímelés szerint jav.
Sokann a’ gyenge hitűek
kételkednek felőle,
Sokann hiszik és szeretik,
sok hiszi de fél tőle.
A’ ki tagadva nem hiszi,
jobb, ne higy’en Istent-is,
’S azt, hogy maga teremtette
Isten, e’ nagy mindent-is.
Melly ha magában semmibűl
valósággá nem válhat,
Bizony gondviselő nélkűl
magában fenn-sem-állhat.
Ha ki kételkedik benne
nézze-meg e’ világot,
Majd ki-veti elméjébűl
ez vétkes gyanúságot.
Hitték ezt, de más név alatt
a’ régi Pogányok-is,
És jól tudták, hogy őket más
igazgatja magok-is.
’S Tsak azok kezd’tek előszőr
errűl kétségeskedni,
Kik nehezen tudták a’ roszsz
állapotot szenvedni.
Nem tettzett (mivel magoknak
nagyon kedveztek) soknak,
Hogy roszsz dolgok van a’ jóknak,
és jó a’ gonoszoknak.
A’ Gondviselés’ törvényét
sok hiszi fel-fordúlttnak,
De magának van fel-fordúltt
’s vak szeme nyomorúlttnak
’S azt gondollya, ha nem érti
az Istennek titkait,
Hogy nem Isten igazgatja
e’ világnak dolgait.
De ám, sok gondolatokat
forralyj, ’s dítsekedj vélek.
Oh Isten’ gondviselését
tagadó kevélly lélek!
Lesz még idő: meg-síratod
elméd’ gondolatait,
Mikor nyílván meg-kell látnod
Isten’ titkos útait.
Mikor gondot visel rólad
’s meg-dítsőíti magát,
Meg-mutatja azok ellen
kik nem hittek, haragát.
Hogy hiheted az oktalan
természeti dolgokat
Úgy állani fenn hogy magok
igazgatnák magokat.
Tél,
* Fél Sajtóhiba, em.
tavasz, nyár, ösz, az éllynek
’s nappalnak változási,
Napnak, Hóldnak, tsillagoknak
botlás nélkűl járási.
Mellyek a’ kezdettől-fogva
soha el-nem tévedtek;
’S a’ bőltsek elméjének-is
sok gondokat szerzettek.
Ezeknek mindíg egy-aránt
lett járása-kelése,
Mind Istennek tsudálatos
’s titkos gondviselése.
Kinek a’ mint e’ nagyokra
úgy a’ kitsinyekre-is
Van gondja, ’s Isten’ hírével
mozdúl a’ férgetske-is.
Úgy hogy, bámúlhatnál inkább
mint kételkedj azokonn
A’ miket mivel az Isten
tsudálatos útakonn.
Ollyan bőltsenn egygyezteti
az eszközt a’ végekkel,
Hogy sok bőltsek sem érik-fel
azt a’ titkot eszekkel.
Sokszor a’ világonn-való
teremtett dolgok közűl,
Holmi tsekéllységet vesz-fel
e’ bőlts munkás eszközűl,
Melly által véghez visz gyakran
Tsudálatos dolgokat,
’S tartóztatja a’ kitsinyek
által is a’ nagyokat.
* által is nagyokat. A mutató névmás hiányzik, értelemszerűen és versritmus szerint jav.
Tsak egy Aszszony vólt az oka
Trója’ veszedelmének
’S e’ veszedelem ezköze
Róma épűlésének.
Egy Tzézárnak indúlati
mellyek forrtak magábúl,
Lám Monárkhiát szerzettek
a’ Róma Városábúl.
Eszter szegény ’Sidó leány
ezköze vólt sokaknak
Az Asvérus’ szándékátúl
meg-szabadúlásoknak.
A’ Hollofernes’ Vitézi
szándékjoktól el-esnek,
Judit által, ki által lett
hólta Hollofernesnek.
Úgy sokszor nagy ezközöket
választ a’ kitsinyeknek
Véletlenűl meg-esendő
be-tellyesedéseknek.
Egy Király’ koronázása
eszköze sok raboknak
A’ Hóhéroknak markábúl
meg-szabadúlásoknak
Ki-adnak a’ Fejedelmek
olly parantsolatokat,
A’ mellyekkel véghez-vinni
akarnak nagy dolgokat.
Azomban a’ gondviselés
ezeket úgy rendeli,
Hogy a’ ki meg-sem gondolta
Nem várt örömét leli.
Igy a’ nagy Isten’ hatalma
jádzik a’ szerentsével;
’S nagy hasznot tesz sok szegénynek
titkos segedelmével.
Melly meg-visgálhatatlanak
az Istennek dolgai!
Végére mehetetlenek
Bőltsessége’ titkai.