HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Mailáth János – Kazinczy Ferencnek
Pest, 1826. november 24.
Pest, 1826. november 24.
Le vagyok kötelezve Önnek egy érdekes fiatalember megismeréséért. Toldy hozta tegnap e hó 8-i levelét, megszidhattam volna, hogy a levelet pár napig magánál tartotta, ha nem örvendeztetett volna meg nagyon írása. A másik levél, amelyet Ön említ, hogy Mednyánszky kezébe átadni, nem érkezett meg. Ezért még tegnap este írtam Mednyánszkynak és felvilágosítást kértem.
Az okok között, amiért az országgyűlés mihamarabbi végét várom, még eggyel több, hogy az Ön Sallustiusának megjelenése ettől függ. Egy fordító kétféle fordítása tényleg eredeti. Hogy hazai literátoraink mit szólnak erre, közömbös. Íróink merev, ízlés nélküli pedánsok. Hogy mondáimat elfogadta és lefordította, igen megindított, hiszen ez barátságának egy újabb bizonyítéka, amely a mű hibáin átsiklik és szeretetével a jó mellett időzik. Nem hiszem, hogy Igaz hagyatékából a kéziratok átadását meg tudnák vagy meg akarnák tagadni. Mit kezdjen egy német hívő egy magyar művel.
Biztos vagyok benne, hogy magyar történetemet még olvasni fogja, bár a cenzúra és a nyomtatás sok időt vesz igénybe. Ugye tudja, mit mond az írás: „Anni hominis anni septuaginta, et in potentatibus octoaginta” és minden költő az uralkodók közé tartozik. Mi mindnyájan lehetnénk több száz évesek, ha akarnánk. Ha egy pátriárka, aki mégiscsak egy közönséges zsidó volt, 700 éves lehetett, miért ne lehetnénk mi magyar nemesek is?
Toldy mondta, hogy Ön beteg, ezt szívből sajnálom, merem remélni, hogy meggyógyul, mire levelem Önhöz ér, együttérzésem tehát: „Moutarde après dîner”.
Megismertem itt egy kisasszonyt, aki Önnel vallási és lelki rokonságban áll: Prónay Iphigénia. Látszik ezen a leányon, hogy életének hajnalán a múzsák homlokon csókolták. Szép, elmés, komoly, mint ahogy az ember a történelem múzsáját elképzeli. Azt mondják, hogy gyerekkora óta nem látta, kár, öröme telne benne.
Éljen egészségben, ahogyan megérdemli, vagyis nagyon-nagyon jól, és ne szűnjön meg a jövőben sem engem szeretni. Barátja Majláth.
Egész hónapban itt maradok, nagyon lekötelezne, ha hírt adna hogylétéről.