Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Az Magyar Sans Soucit, mellyet az Úr az Oskolák látogatása alkalmatosságával méltóztatott számomra meg szerzeni, különös köszönettel vettem. Hogy mellette írt levelére az Urnak mindgyárt nem válaszoltam ez vólt leg főbb oka, hogy akkor utazván az Ur, nem tudtam levelemet hová igazittani, jobban szerettem azért Kassára való meg térését meg várni. Az levélhez adnectált Verseket gyönyörködve olvastam, és magamis meg erősittem az Urat azon szándékában, hogy minálunk Magyaroknál az illyetén Verseknek nemét nagyobb tökelletességre vinni ne sajnállya, minthogy még illyen Poëtáink, a’ kik nyomtatásba ki-jöttek vólna, majd alig vagynak. Irta az Ur aztis levelében, hogy az Gesner Eclogáinak fordittását, már szándekozna ki nyomtattatni: talám azon ki nyomtatásnak leg jobb helye vólna Kassa, minthogy az Urnak vagy maga szeme előtt vólna, az nyomtatásban eshető hibáknak Árkusonként való meg-igazittása, vagy pedig azt ottan valamelly ősmerőssére bízhatná. Ha pedig az Ur itten Pesten vagy Tratnernél, vagy Landerernél akarná ki nyomtattatni, ittenis arra alkalmatos Correctort fogunk találni. Azomban minden illendőseggel álhatatossan maradok

1787.