Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Űzenvén hozzám Jósa Uram azon Manuscriptum iránt, hogy az Ur, annak viszsza-vitelét réá bizta volna: mellyhez képest kivántamis aztat pétsét alatt kezéhez adni. Kevés reflexioimatis, mellyek egy Arkust sem tesznek, még pedig az hozzájok adott okokkal edgyütt, az Manuscriptum mellé adnectaltam. Már az Uron fog állani, mellyiket fogja azok közűl méltonak tartani a’ bé-vételre. Ha Kassán vagy akar hol fog ki-nyomtatódni a’ munka, tanátslom hogy az Ur jó Correctort rendeljen melléje: mert azok a’ németűl fel tett reflexioji az Urnak nem lesznek elegendők, ha azokra tsupán a’ Könyv-nyomtató fog vigyázni, kár volna pedig, ha ezen szép fordittás sok nyomtatásbeli hibákkal jőnne ki. Emlékezem ugyan réá, hogy tettem volt az iránt igéretet, hogy fel fognám tenni az iránt valo gondolatimat mire kellessék főbb képpen a’ jó fordittásban vigyázni, de megvallom, hogy annak rendi szerént való ki munkálódására nem érkeztem. Reménylem, fogta az Ur venni eddig, azon Levelemet, mellyben magam kértem azt ki, hogy még jobban fogom szeretni, ha az Könyvet nem Weigand vagy Landerer Uram által küldöm meg, hanem különössen arra kérettetett Uri ember által; ezen Levelemben bátorkodtam az Urat bizonyos könyvetskéknek meg szerzésére kérni, mellyek vagy Landerer Uram, vagy az Academia Typographiájában találtatnak, és hogy azokat Landerer Uram Auszugelje mellett nékem kezemhez szolgáltatná, és én is itt, ő Kegyelmének a’ pénzt köszönettel meg adom, minthogy úgyis már magánakis itten Pesten szollottam az felől; és igy arra az Ur inkább tsak emlékeztetni fogja Kassán lévő Embereit Landerer Uramnak. Ezek között nevezetesebben, a Spangár Magyar Bibliotekáját, és az Erdődy Lajos Uram bizonyos kertrűl írott, és Kassán kinyomtattatott Verseit recommendalnám. Azomban minden illendőséggel maradok

1786.

pag. 1. lin. 4. Loco; Kedvessebb Situatioban: Kellemetessebb és meg nyugottabb állapotban bennünket etc.

pag. 2. l. 1. loco; Azoktúl a Jobbagyi kötelességektül: Minden mostani erőltetett kötelességektül.

p. 3. l. 11. loco; Theocritusnak adtam az elsőséget: Theocritust tartottam leg méltóbnak ezen versek nemében az követésre.

ibid. l. 18–usque 21. Ezen Periodust talán az Autor czéllyához képest igy lehetne ki tenni: Festegetéssei nem ollyan képzelődésbül származnak, melly inkábbára a’ visgáláshoz nem szokot szem előttis esméretes környül állásokat szeret egy másra tetézni.

ibid. l. 23. Az Frantziáknál azt az Szót: Naivité: Igy gondolnám emolliálni, és az Magyar olvasóknál érthetőbbé tenni: Pásztorinak azt az természeti artatlansággal egyelitetet nyájas szollásnak modgyát, mellyet a Frantziák Naivité-nek hivnak adta Szájokba: Illyen Naivité van pag. 29. linea 16. egész az Idyllium végéig.

p. 5. l. 11. Minthogy az javallással nem az meg lett, hanem az meg leendő dolgokban szoktunk élni, azért az helyett ezt tenném: Közönséges kéz tsattogtatást nyerhessenek. Ez a Szó ki teszi azt a deák Szót: Applausus és az Német Beyfalt.

pag. 2. l. 23. loco; Vig trefarul: Vig nyájaskodásrúl. NB. Ezt az Szót: Schertz nem teszi ki nálúnk ez az szó: Tréfa mindenkor.

p. 4. l. 20. loco; Fejére: Tetejére. NB. Mert ámbár az Németbenis Haupt van, de mégis a Tető nálunk érthetőbb az kősziklánál.

p. 7. l. 3. et 8. loco; Hozott a Szerentse Mycon: Isten hozott, Mycon. Ugyanis ez nálúnk szokottabb. NB. hanem az 47^dik pag. lin. 11. meg maradhat^* a Szerentse név, mert oda éppen az illik, történetbül lévén az öszve találkozás.^*

p. 8. l. 20. loco; Szavú sipot; hangú sipot. Ez jobban ki magyarazza az Autor tzéllyát: Mindazáltal az Idyllium végén meg maradhat ez a szó, szavú, minthogy már fellyebb meg van világosítva.

p. 10. l. 16. loco; miként keresztezik fel. NB. Minthogy ez nem elég világossan érthető, én igy tanátslanám tenni: Miként^*

tenni: <…> Miként

mennek keresztül a fekete tővisk sövények, a fejérségen.

p. 11. l. 2. loco; Bika: Tulok. Minthogy ezt bé fogni nálunk^* jobban szokás, és az nemetek eztis Stier-nek hivják.

p. 22. l. 13. Én itten nagyobb meg világositás kedvéért közibe tenném ez Szók után, Erős töltést kezdett, még ezen szókat: Már kész karóbúl a fa töve körűl fonni.

p. 32. l. 14. loco; melly a szájához ért: Melly a szájához legg közelebb vólt: az masodik helyen meg maradhatnak az első szókis.

p. 33. l. 14. Meg vallom hogy ezt a Szót Amorine sem a németbe sem a Magyarba^* nem értem, ugyanis ezek nem a Gratiák a Venus késérői: gondolom azért hogy alkalmasint ki tenné az Autor tzéllyát ha igy iródna: a szelid Delphineken a szerelmetességek nyargaltak.

p. 37. l. 22. loco; karikaiban tűnt el: karikás buborékjaiban el tűnt. Igy meg vilagosítva vilagossabb értelme; ugyanis a[zok] a^* Vizben valamit vetnek, az tsinált buborékoktul, az abrázat nem látható.^*

p. 47. l. 15. post. Nem késtem vólna: igy gondolnám ki tenni az Autor tzéllyát: Nem késtem vólna oly sokáig az hajlokod körűl lobogó langot venni vezéremnek.

Ibid. lin. 21. Én ezt az periodust igy tenném ki: Egy szép lámpást adok néked, mellyet agyagbúl az én Mesterséges Atyam maga formált ugyanis jobnak tartom ha az agyagrúl nem elől, hanem hátrább lesz emlékezet.

p. 48. l. 26. loco; a legg szerelmessebb Leány: Az legg érzékenyebben szerető Leány: NB. Az első rosz értelembemis vétetődhetne, mellyet méltó el kerűlni.

p. 51. l. 13. loco; foltos: Fóltokkal tarkázott teheneit.

p. 57. l. 2. Ezután;^* Fáimtul vegyemé meg: utanna kel tenni: aranyon a gyümöltsöt.

p. 64. l. 18. loco; Nagy bátyámtul: A legg idősb Bátyámtúl: von einem ältesten Bruder.

p. 73. l. 20. loco; Joval azután: Még azután sokkal kesőbre adódott mellejek a Sipis, mert Marsyas vitte bé azt az Erdei Istenek közzé, mellyet Minerva, annak találója, midőn az Isten Asszonyok azért tsúfolnák, haragjaban a homokba le vetett. NB. Ez úgy tartom, az Autornak igaz értelme, melly még az Originalisbanis egy kitsint obscure vagyon^* fel téve.

p. 75. l. 6. loco; a fogolyt: A rabot. NB. Hogy ezen madár, valóságos fogolynak ne gondoltassék, ugyanis a fogoly nem énekel, ennek pedig az tulajdoníttatik.^*

p. 80. l. 4. Ugy tettszik talám vilagosabban volna igy: ’S bámult rajta, mint feküdt gombolyag formán, el dülve felig etc.

p. 81. l. 14. loco; Himje; a kinek magához hasonlo iffjú Parja van. NB. Ezen változtatás okait, már egy levelemben meg írtam; mellyet itt nem repetálok.

p. Ibid. l. 16. loco; Sikolt: Üvölt. Szintegy ugy loco; sikoltottam: Üvöltöttem. NB. A Sikoltás soha sem örömnek jele. A bagolynak pedig ugyis üvöltés tulajdoníttatik.

p. 84. l. 9. talám itt hozza lehetne tenni: Menny útadra. melly még jobban ki teszi az el igazítást: lehetne igyis tenni: Takarodgy.

pag. 105. l. 13. loco; Rendes; Kellemetes gyermeket.

p. 116.^* l. 11. loco; Karpit: mint valamelly ezüst lepel. NB. Ugyanis az Karpit soha sints valaminek felette, hanem mellette.

p. 120.^* l. 4. loco; Fütyegtek; minthogy ez comica Expressio, talám jobb lesz, Függöttenek.

Ibid. l. 6. loco; Koporso Zsamolybul etc. A Forrás egy Sir oszlop Zsámolyábul tsorgot ki, s azt viragos folyoka, súgár Repkény es fel nyulo téli zöld szőtték bé. NB. Az Koporso = Sarg és nem Grabmahl; ugy az Epheu-is nem Komló.

p. 130. lin. 28. loco;^* ’s ha el mosolyodna s el tuzesedne: ’s gyenge mosolyodassa között el pirúlna.

p. 171. lin. 5. loco; Két száz Pantzélos Vitezis volt köztok: ’S majd két száz^* vitéz igen fenyes hadi keszuletben vólt köztök. Rustung nem pántzélt jelent, hanem egész hadikészűletett.

p. 171. lin. 12. loco; Ezeresunk; Vezerünk vagy pedig Fő Kapitányunk

p. 173. l. 22. loco; Igaz: emberséges ember.

p. 176. l. 12. Itt hozza lehetne tenni: Mint az ember gyűlőlő Timon komor homlokán. Ugyanis itten az Autor az Lucianus Timonnyára tzéloz, és nem valamelly tsupa Pásztorra, azért magais a Németben oda tette ezt a Characterét: Menschenfeindliche Stirne.

p. 180. l. 6. loco; Vig tréfa; az vidám nyajaskodás

p. 191. l. 2. loco; nyil forma törsöködöt: Nyil igyenessegű^* derekadat. Ugyanis a Törsök az allya a Fanak.

Ibid. l. 5. loco; futsz: tsőrgedezel.

p. 193. l. 21. loco; Hogy néki nem kellene lenni lepkének: Hogy néki töbnek kellene lenni mint lepkének.

p. 194. l. 7. Talám az Hyacinthus helyet mas nevet lehetne tenni, hogy^* az olvas a viraggal ne confundallya, úgymint Alexis; Dienes; Demeter; Mopsus;^* Amyntas, etc. valamint alább az Henrietta helyet Amalia tevődöt.^*

p. 200 l. 12. Meg kell vallanom, hogy ezt az Szót Fólnagy nem értem, minthogy soha sem hallottam: Azt tartom mindazonáltal, hogy Gesner azzal az szóval Landman, semmit egyebet nem akart jelenteni hanem Föld Mivelőt, már az, akar a Szántó föld, akar a Szőllő, akar a kert korűl forgolódgyon ugyanis hogy itten Tisztet nem ért, még tettszik abbúl, hogy füstös Kalyibát tulajdonit néki: Meg lehetne ezért ezen szót Föld mivelő tartani.

pag. 199. l. 28. loco; Szaraz Harpax: Szikkatt Harpax; mert ez még jobban ki abrázollya a Fősvény Embert.

pag. 207. l. 7. Szeretném ha nékünk Magyaroknak szónk vólna, mellyel ezt a szót: Freundin értelmessen ki tehetnénk: Itten az Autor, vagy az Szeretőjét vagy talám az Házas Társát érti: minthogy pedig a kedves Baratné, sem edgyikét sem a masikát ki nem fejezi talám az kedves helyet lehetne tenni Szeretetre meltó Baratném: Vagy pedig ha Feleségét értette itt, lehetne tenni: Te pedig Édes Házas Társ. Ugyanis^* valamellyek azután következnek az 10dik rendtül^* fogva, majd inkább illenek az Feleségre, mint az Szeretőre:^* Nevezetessebben ezen szók: Hogy azt az vidéket a hol lakoztok etc. és Hátra maradott kedvessekhez etc. Nékem azért majd nagyobb kedvem vólna ezen utolsó meg tartássában, mert annak az értelmeis ártatlanabb vólna.